bölcseleti doktor, egyetemi rendes tanár, előbbinek testvéröcscse, szül. 1860. decz. 30. Pusztafalun (Abaúj-Tornam.); a gymnasium I. és II. osztályát Sárospatakon, a többit Szepes-Iglón, egyetemi tanulmányait a budapesti tudományos egyetemen végezte. 1883. tanári oklevelet nyert, 1884-90. Szabó József mellett segéd volt a budapesti egyetemen; 1887. doktorátust tett az ásvány-földtan, palaeontologia és földrajzból. 1889-90. külföldi ösztöndíjjal beutazta az Alpokat, Dél-Francziaországot, Angolország déli részét, meglátogatott néhány német egyetemet. 1890-96. a budapesti ref. főgymnasiumban a természetrajz tanára, 1891-96. a budapesti tud. egyetemen a kőzettan magántanára volt. 1896 tavaszán a magyar tanárokkal Egyptomba utazott. 1896. szept. 24. a kolozsvári egyetemre az ásványtan és földtan rendes tanárává nevezték ki.
Nagyszámú, főleg kőzettani földtani és ásványtani czikke jelent meg a magyaron kívül német és franczia nyelven is a Földtani Közlönyben, Tschermak Mineralogische und petrographische Mittheilingen-jában, a M. kir. Természettud. Társulat és a M. tud. Akadémia kiadványaiban; a Vasárnapi Ujságban (1895. 35. sz.). Egyik értekezése svéd nyelvre is lefordíttatott.
Munkái:
1. A magyarországi obsodiánok, különös tekintettel geologiai viszonyainkra. A szövegbe nyomott négy fametszettel. Bpest, 1887. (Értekezések a term. tud. köréből XVI. 6.).
2. A zempléni szigethegység geologiai és kőzettani tekintetben. A kir. m. természettud. társulat megbízásából. Egy táblával, egy térképpel és három ábrával. U. ott, 1897.
3. Magyarországi korund-előfordulásokról. U. ott, 1899. (Különny. a Földtani Közlönyből).
4. Új tallér-kőzet Assuánból. U. ott, 1899. (Különny. a Földtani Közlönyből).
5. Az egervidéki gyps és barnaszén képződéséről. Kolozsvár, 1900. (Különny. az Erdélyből).
6. A kolozsvári egyetem ásvány-földtani intézetének és az erdélyi múzeum ásványtárának kiállítása Párisban. U. ott, 1900. (Különny. az Orvos-Természettud. Értesítőből. Francziául. U. ott, 1900.).
7. A gelogia fejlődéséről és az élethez való viszonyáról. Beszéd. U. ott, 1900.
Pallas Nagy Lexicona XV. 355. l.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.