hirlapíró és szerkesztő, szül. 1752. Vécsen (Maros-Tordam.); előbb a kolozsvári, majd a debreczeni ref. kollegiumban tanult, némely adat szerint a bécsi egyetemet is látogatta és rövid külföldi utat tett Német- és Francziaországba. 1799-től Pozsonyban maradt, a hol Rát Mátyás mellett részt vett az akkor (1780. jan. 1.) megindult első magyar hirlap, a Magyar Hirmondó szerkesztésében, illetőleg írásában; 1784. szept. 24. átvette a lap szerkesztését is. 1787. jún. közepén meghasonlván Paczkóval, a lapkiadó nyomdászával, a laptól megvált és Bécsbe ment és ott kiadta a Magyar Kurirt 1786. júl. 1-től (az első száma még Pozsonyban kelt); ezen hirlap is, mint az előbbeni, politikai és vegyestartalmú volt és kis 8-rétben hetenként kétszer jelent meg havi melléklapjával, a Magyar Musával együtt; a két lap előfizetési ára 20 frt, vidékre 28 frt volt váltópénzben; mind a két lapot 1792 végéig szerkesztette. Élénk tollú hirlapíró volt, lapjában sokat tett a nemzeti önérzet felélesztésére, de kritizáló hajlamával sok ellenséget szerzett; szabadelvű irányáért tiltotta el I. Ferencz császár kormánya a M. Kurir szerkesztésétől és neki távoznia kellett Bécsből. Kolozsvárt telepedett le, a hol szintén a műveltségnek és nemzeti nyelvnek volt a terjesztője. Irt csípős szatirikus verseket is a Blumauer modorában, többnyire névtelenül, hirlapjának számai végén is Sz. S. jegygyel jelezte nevét. Röpirataiban Szaitz Leó egri szerzetessel erős polemiát folytatott. Meghalt 1815.
Munkái:
1. Kis és historikus catechismus vagy Luter Mártonnak azon kátéchismussa, melly a bibliabéli históriákat az evangyélika hittel és erköltsi tudománnyal edgyütt magában foglalja. D. Zeiler György Frigyes által német nyelven iratott. Magyarra fordíttatott Szatsvai Sándor által. Posony, 1785.
2. Zakariásnak a pápa titkos író-deákjának az ausztriai tartományokban lett vallásbéli megvilágosításról, Rómából költ levelei az ő lelki barátjaihoz. Kiadattattak egy eretnek által. Fordíttattak olasz nyelvből 1786. eszt. Hely n. (Névtelenül).
3. Az "Izé" purgatóriumhoz való utazása. 1786. Hely n. (Névtelenül. 2. kiadás. Az "Izé" purgatóriumba való utazása 1787. Hely n.).
4. Hazafiak tüköre. Magyarok! A ki köt, jól old. Pest, Buda és Kassa, 1790. (Névtelenül.).
Kiadta Gyöngyösi János magyar verseit Bécsben 1790.
Aphorismáit közli az Irodalomtörténeti Közlemények (II. 1892., 270-271. l.) a M. tudom. Akadémia levéltárából.
M. Kurir 1815. I. 44. sz. Melléklet.
Gemeinnützige Blätter 1815. I. 47. sz.
Új M. Múzeum 1856. I. 281. l. (Levelei).
Budapesti Szemle VI. 1859. 19. l.
Figyelő 1874. 10. sz.
Figyelő X. 1881. XI., XII. (Jakab Elek), XV., XX.
Pallas Nagy Lexikona XV. 355. l.
Prot. Egyh. és Iskolai Lap 1887. 23. sz.
Ballagi Géza, A politikai irodalom Magyarországon 1825-ig. Bpest, 1888.
Petrik Bibliogr.