ref. kollegiumi tanár, Sz. József gazdatiszt és musnai Kiss Klára aranyosszéki székely köznemes szülők fia, szül. 1829. máj. 16. Székely-Földváron; tanulmányait, a bölcseletet és a jogi tanfolyam első évét (1836-1848) Nagy-Enyeden végezte. Közben 1839-41. a segesvári algymnasiumban volt német szóra. 1848 őszén a pesti egyetemen rendezett hadtudományi előadásokat hallgatta, majd a nagyváradi tűzérképző iskolában volt. 1849. tavaszán Kézdi-Vásárhelyen a székely tűzérség egyik tanító altisztje volt. Résztvett az oroszok elleni harczokban Háromszékben Gábor Áron mellett. A szabadságharcz végén főhadnagy és az I. székely háromfontos üteg parancsnoka volt. Ezután egy ideig bujdosott a gróf Telekiek gernyeszegi jószágán mint asztaloslegény. 1851-ben nevelő lett a gyömrői gr. Teleki családnál, azután a br. Jeszenák, végre a gr. Degenfeld családnál. 1853-tól a téli hónapokban, mint rendkívüli hallgató, vegytant, természettant és ásványtant tanult. 1856 őszén Heidelbergbe ment, hol két félévet töltött, főleg Bunsen laboratoriumában dolgozott. Párisban Saint Claire, Deville és Tremy előadásait hallgatta. Közben beutazta Németországot, Svájczot, Belgiumot, Francziaország éjszaki részét, Londonban is hosszabb időt töltött. Göttingában barátságot kötött Budenz Józseffel s neki is van része abban, hogy belőle magyar tudós lett. 1857. jún. az erdélyi ref. főconsistorium megválasztotta Marosvásárhelyre tanárnak, de hivatalát csak 1858. szept. foglalta el. Az ásvány-, növénytan és chemián kívül 1860-tól az angol és franczia nyelvet is tanította, 1863-tól a VII. és VIII. osztályban a magyar irodalmat adta elő. 1868-ban a kolozsvári ref. kollegiumba ment át a physika és chemia tanszékére. Később teljesen a magyar nyelv és irodalom tanítására tért át. 1897. nyugalomba vonult. A kolozsvári ref. egyházközség tiszteletbeli presbytere s a kolozsvári és kolozsmegyei honvédegylet tiszteletbeli elnöke és az EMKE elnöke volt. Beszélt és írt németül, francziául és angolul; értett ruménül és olaszul.
Meghalt 1905. jan. 1. Kolozsvárt.
Czikkeket írt a Gazdasági Lapokba (1852-től), a Budapesti Szemlébe (1863. Apáczai Cseri János életrajza), a Marosvásárhelyi Füzetekbe, az Erdélyi Gazdába, a Méhészeti Közlönybe, a Történelmi Lapokba (1892-95); a napi kérdésekről a M. Polgárba; az 1890-es években a Magyarország cz. napilapba is dolgozott.
Munkái:
1. A magyar korona országainak rövid földrajza. Kolozsvár, 1860. (3. kiadás. U. ott, 1864.).
2. Az erdélyi ev. ref. fő- és középtanodák I. és II. tanári értekezleteinek ismertetése. Pest, 1864.
3. A kolozsvári ev. ref. főtanoda régibb és legújabb története. U. ott, 1876. (Az 1875. Értesítőből).
4. Hunyadi Mátyás Király az Igazságos. Emlékkönyv. A nagy király szobrának leleplezése alkalmából 1902. okt. 12-én az ünneplő nemzetnek ajánlja Kolozsvár városa. U. ott, 1902. (Kovács Dezsővel együtt).
5. A székelyudvarhelyi codex. A m. tudom. Akadémia nyelvtud. bizottsága meghagyásából sajtó alá rendezte. Bpest, 1908. (Nyelvemléktár XV.).
Szerkesztette a Székely Közlönyt 1867-68-ban; az Erdélyi Gazdát Kolozsvárt, 1869-71-ig, melynek ezentúl is munkatársa volt; az Egyházi és Iskolai Szemlének 1876-81-ig egyik szerkesztője és főmunkatársa volt.
Koszorú 1863. I. 21. sz.
Koncz József, A marosvásárhelyi ev. ref. kollegium története. Marosvásárhely, 1884. 463. l.
Kiszlingstein Könyvészete.
Parádi Kálmán, Az erdélyi ev. ref. egyház iskoláinak állapotrajza. Kolozsvár. 1896. 37. l.
M. Könyvészet 1902.
Középiskolai Tanáregylet Közlönye 1904-1905. 396. l.
Vasárnapi Ujság 1905. 2. sz. (Nekr.).
Pesti Hirlap 1905. 11. sz.
Budapesti Hirlap 1905. 11. sz.
Gyászjelentés és fiának Szabó Péternek szíves közlése.