unitárius lelkész, szül. 1756. Abrudbányán; ott tanult a syntaxisig, onnét toroczkói iskolába ment és azt végezve 1771. Kolozsvárt folytatta; s 1778. az ottani ekklezsia segédkántorának választották; 1781. a zsinati főtanács Toroczkóra rendelte tanítónak. További kiművelésére. 1790. Bécsbe ment, egy évig ott léte után Prágát, Drezdát meglátogatva, gyalog Lipcsébe, Göttingába ment, 1792. Jenába s Regensburgba; a nyár végén hazajött. 1793-ban a homoród-almási, 1795. a bölöni zsinat «Censurae praesese» volt; e zsinaton választották meg Székely-Keresztúrra igazgatónak és 1896. nov. 7. iktatták be hivatalában. A felsőbb osztályban csaknem minden tárgyat ő tanított. 1813. júl. 4. lemondott hivataláról és 1815-ig Póka-Keresztúron lakott; majd a tordai unitárius gymnasium igazgatója lett és az volt 1832-ig; ekkor a kolozsvári collegiumban a hittan tanítását bízták reá; két év mulva nyugalomba vonult 100 ezüst frt nyugdíjjal. Száz éves korában 1855. a kolozsvári zsinaton prédikálni akart, meg is irta beszédét, de gyengesége meggátolta elmondásában. Meghalt 1856. szept. 22. Gagyon.
Munkája: Igaz theologus, vagy is egy olyan beszélgetés, mellyben mutogattatik, hogy az igaz theologus a legjobb és a legböltsebb ember e világon, mellyet készített és el is mondott Bölönben az unitáriusok zsinati közönséges gyűlésében 1795. eszt. Kolozsvár.
Több alkalmi beszéde kinyomatott, írja életrajzirója.
Kéziratban maradt fordításait említi Kazinczy.
Székely, Az unitárius vallás története 191. l.
Kazinczy, Erdélyi levelei 95. l. (Nemzeti Könyvtár).
Keresztény Magvető IX. 1874. 105., XVI. 375. l.
Petrik Bibliogr.
Sándor János, A székely-keresztúri unitárius gymnasium története 1896. 124. l.