költő, szül. 1767. jún. 22. Ottományon (Biharm.) közrendű ref. szülőktől; tanult Debreczenben, hol 1783. máj. 2. lépett a felső osztályokba; a hittani pályára készült. 1786-ban II. József őt a nagyváradi nemzeti iskolához s csakhamar a nagybányai gymnasiumhoz nevezte ki tanárnak. A József-rendszer multával ettől elesvén, törvénytanulásra tért át s 1794. jún. 5. Bihar vármegye aljegyzői választásán megbukott és ekkor gróf Teleki Sámuel főispán titoknoka lett. Belekeveredvén a Martinovics-féle összeesküvésbe, 1794. ápr. 27. halálra ítéltetett, de ítéletét várfogságra változtatták; a gárdista házból, a hova 1795. jún. 11. szállították, augusztus 7-én Lienz felé indúlt és szeptember 3. jutott Kufstein várába, hol Kazinczyval együtt raboskodott és 1795. okt. 6. meghalt.
Költeményeivel a Magyar Musa (1787.) cz. hetilapban lépett fel; a M. Museumnak (1788-89., 1792.) és az Orpheusnak dolgozótársa volt és e lapokba költeményeket és prózai dolgozatokat írt; a Helikoni Virágokban (1791.) szintén van költeménye; czikke a Magyar Múzeumban (I. 1792. I. Mária magyar királynak élete).
Munkái:
1. Szent-Jóbi Szabó László költeményes munkái. Pest, 1791. (2. kiadás. Debreczen, 1820., 3. k. Pest, 1839. és Toldy Ferencz által kiadva: Szentjóbi Szabó László költői munkái, Pest, 1865.).
2. Mátyás király, vagy a nép szeretete jámbor fejedelmek jutalma. Nemzeti érzékeny játék három felvonásban. Azon alkalmatosságra, midőn Ferentz Budavárában jún. 6. 1792. magyar királylyá koronáztatott. Szerzette a historia szerént. Buda, 1792. (Budai magyar theátrum. Első szakasz III. darab és 3. kiadása. Olcsó Könyvtár 135. v új sorozat 330-331. sz. Bpest, 1881. és 1897. Németül: Buda, 1792. Előadatott Budán és Pesten 1793. aug. 3. 1794. 1807-13., 1834. decz. 15. Debreczenben 1799. aug. 32., Kolozsvárt, 1804. jan. 17., Marosvásárhelyt, 1804. okt. 3. Nyéken 1829. aug. 2., Debreczenben 1836. febr. 11., Budapesten 1881. aug. 12.
Orpheus I. 82. l.
Honművész 1834., 100., 102. sz. 1837. 33. sz.
Toldy Ferencz, Handbuch der ungarischen Poesie I. k. 218. l. (Válogatott lyrai verseivel) és Összegyűjtött munkái III. k.
Vasárnapi Ujság 1869. 13. sz., 1870. 2. sz. arczk.
Figyelő 1871. 28. sz.
Vutkovich Sándor, Magyar Irók Albuma, Pozsony, 1873. 66. l.
Petrik Könyvészete.
Bayer József, A nemzeti játékszin története. Bpest, 1887. Két kötet és A magyar drámairodalom története. Bpest, 1897. Két kötet.
Pallas Nagy Lexikona XV. 595. l.
M. Szemle 1897. 10. sz.
Ferenczi Zoltán, A kolozsvári színészet és szinház története. Kolozsvár, 1897.
Erdélyi Múzeum 1905.
M. Paedagogia 1905.
Hajnóczi Iván, Sz. élete és munkái. Bpest, 1905.
Erdélyi Múzeum 1905-6.
Gálos Rezső, Sz. költészetéről. Kolozsvár, 1906. (Kül. ny. az Erdélyi Múzeumból. Ism. Századok 1907.)
M. Nyelvőr 1906.
Irodalomtörténeti Közlemények 1907, 1908.
Egyetemes Philologiai Közlöny 1906., 1907., 1908. 479. l. (Gálos Rezső) és a debreczeni ref. főiskola jegyzőkönyvéből.