orvosdoktor, egyetemi tanár, Szabó József budapesti egyetemi tanár fia, szül. 1856. Pesten, orvosi tanulmányait a 3. év kivételével, melyet a strassburgi egyetemen töltött, a budapesti egyetemen végezte és ugyanitt 1879-ben egyetemes orvosdoktorrá avattatott. 1880. állami ösztöndíjjal külföldre ment és előbb Bécsben Braun és Bandl, majd Drezdában Winckel, Berlinben Gusserow, Schröder és Martin intézeteiben működött, végül pedig Edinburgba és Londonba is elment az angol viszonyok tanulmányozása czéljából. 1881. szept. visszatért Budapestre, a hol az I. szülőklinikán előbb gyakornok, majd II. és I. tanársegéd lett. 1889-ben a szülészet és nőgyógyászat magántanárává képesíttetett; 1892-ben pedig a kolozsvári egyetemhez a szülészet és nőgyógyászat tanárává neveztetett ki. 1902. az orvosi kar dékánja, 1904. az egyetem rektora volt. 1903. febr. 21. megkapta a kir. udv. tan. czímet.
Czikkeket írt az Orvosi Hetilapba (1878., 1880., 1884., 1887., 1889., 1892. sat.); a Gyógyászatba (1887., 1889.) és a Mentők Lapjába (1890); a Kolozsvári Orvostermészettudományi Értesítőbe sat.
Munkái:
1. Über Verletzung der äusseren Genitalien, Klinische Mittheilungen Prof. Kézmárszky's. Stuttgart, 1884.
2. A gyakorlati orvostan haladása. Bpest, 1890. (Többekkel együtt.)
3. Az orvosi mentés kézikönyve. U. ott, 1891. (Többekkel együtt.)
4. A szülés vezetésének elvei. U. ott, 1892. (Klinikai Füzetek II. 4.)
5. A kolozsvári egyetem orvosi karának története. Kolozsvár, 1896.
6. A nők felsőbb oktatása. Előadta az egyetem alapítása XXX. évfordulója napján 1902. máj. 29. tartott ünnepélyen. U. ott, 1902. (Különny. az egyetem Aktáiból.)
7. Véleményes jelentéstétel a bölcsészet-, nyelv- és történettudományi karnak az egyetemi tanárok nyugdíjaztatása kérdésében a V. és K. Miniszter úrhoz intézett felterjesztéséről az orvosi karnak benyújtja... előadó. U. ott, 1904. (Kézirat gyanánt.)
8. Teendőink a betegség elleni védekezésben. Tanév megnyitó beszéd. U. ott, 1905. (Rektori beszéd.)
Ország-Világ 1903. 18. sz.
Pallas Nagy Lexikona XV. 342. l.
Högyes Emlékkönyve 796. l. (Hol czikkei is felsorolvák.)
Petrik M. Könyvészet 1886-1900.