orvosdoktor, kir. tanácsos, a kir. m. állatgyógyintézet igazgató-tanára, Sz. István és Röder Teréz fia, szül. 1818. okt. 14. Negyeden (Nyitram.); a gymnasiumot Nagyszombatban, a bölcseletet Pozsonyban végezte; az orvosi tudományokat a pesti egyetemen hallgatta, ugyanitt nyerte orvos-sebészdoktori, szülész- és szemészmesteri és állatgyógyászi oklevelét. A külföldi állatorvosi intézeteket bejárta és saját költségén tanulmányozta. Sangaletti orvoskari vegytanár mellett magát a vegytanban is kiképezte úgy, hogy 1842-ben a m. helytartótanácstól szabadalmat nyert rohicsi, szelterszi és szódavíz gyártására s ez üzletét 1848-ig szép sikerrel folytatta. 1846. szept. 29. az állatgyógyintézethez előadó segédül neveztetett ki. 1848-ban a jászkun-honvédzászlóaljhoz kapitányi ranggal főorvosnak nevezték ki. Itt érte az egyetemhez rendes tanárnak való kinevezése. Mint főorvost az akkori honvédelmi kormány Pestre vezényelte és itt dr. Zlamállal tábori kovácsokat képeztek. Ezért 1850-ben a pesti újépületben hadbírósági vizsgálat elé is állították. Az ötvenes években a keleti marhavész leküzdése ügyében mint az orvosi kar küldöttje a kilencz vármegyéből álló soproni kerületnek ember- és állatorvosi előadója működött. 1851. okt. 30. a pesti állatorvosi intézet rendes tanárává nevezték ki 1200 frt fizetéssel és 120 frt lakbérrel; 1852-től-1876-ig az intézet igazgató-tanára volt. A magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlései állandó központi választmányának tagja volt; ennek Munkálataiba czikkeket írt. Igazgatói teendőitől 1876-ban felmentetvén, Rákos-Palotán elemi, polgári és gymnasiumi osztályokból álló nevelő- és tanintézetet alapított nyilvánossági joggal és azt 15 év után vejének Wágner Manónak adta át. A józsefvárosi s később a belvárosi kerületben 25 évig bizottsági tag volt. Több kitüntetést is nyert, így a Ferencz József-rend lovagkeresztjét; 40 évi tanári működése után nyugalmaztatásakor a kir. tanácsosi czímet nyerte. Több tudományos társulat és egylet, így a charkovi állatorvosi akadémia is tagjául választotta; Pestmegye pedig tiszt. főállatorvosnak és megyei bizottsági tagnak. Meghalt 1904. márcz. 13. Budán.
Több czikket írt, különösen az általa szerkesztett lapokba, így a M. Néplapba (1857. 102. sz. Kubinyi Lajos), a Századunkba (1868. 207. sz. Parád) sat; az Egyetemes M. Encyclopaediának is munkatársa volt.
Munkái.
1. Mentő szerek rögtöni életveszélyekben. Pest, 1842. (Orvostudori értekezés. Latin czímmel is.)
2. Veszettség vagy ebdüh... U. ott, 1850. (Ugyanez 1851. és 52-ben németül, tótul, szerbül és ruménül is megjelent.)
3. A hasznos házi állatok életkorisméje. Különféle fogsorrajzokkal ellátva. U. ott, 1852.
4. A hasznos emlősállatok boncz- és élettana. Rajzokkal. U. ott, 1852.
5. A zürichi nemzetközi állatorvosi congressus és annak végzeményei hazánk viszonyaihoz alkalmazva. U. ott, 1868.
6. Szavatosság az állatkereskedésnél... törvényjavaslattal. U. ott, 1868.
7. A házi állatok boncztana, tekintettel az élettanra. A szöveg közé nyomott 197 rajzzal. Bpest, 1877.
8. A keh. U. ott, 1878.
9. Küllemtan. (Exterierur.) Házi állatok külsejéről, állásáról, haszonvehetőségük megitélésére. 6 tábla rajzzal. U. ott, év n.
1856. jún. 15. Magyar Néplap cz. hetenként kétszer rajzokkal megjelenő tudományos és politikai lapot indított, melyben dr. Negyedi névvel több állatorvosi és mezei gazdasági czikk jelent meg tőle; ezen hirlapot 1860. febr. 4. megszüntette és Pesti Hirnök cz. márcz. 12. politikai napilappá változtatta és 1862-ben Török Jánosnak engedte át; 1868. jan. 1. Klapka Györgygyel és Szentkirályi Mórral Századunk cz. politikai lapot indítottak meg Urváry Lajos szerkesztése alatt; ezen lap 1869. nov. 30. a Pesti Naplóval egyesült és Sz. 15 évig e lap belső munkatársa maradt dr. Negyedi névvel.
Danielik, Magyar Irók II. 289. l.
Nagy Iván, Magyarország Családai X. 432., 433. l.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Szinnyei Könyvészete és Repertóriuma III. Természettud.
Vasárnapi Ujság 1904. 12. sz. (Nekr.)
Kósza Gyula, Magyar állatorvosi Könyvészet 1472-1904. Bpest, 1904. 209. l. arczk. (Önéletrajz után.)