zongoraművész és zeneköltő, Sz. Béla írónak testvérbátyja, szül. 1860. Pesten; előbb Erkel Ferencznek, későbben pedig 1875-ig az akkor életbelépett országos zeneakadémiának volt tanítványa, hol Liszt Ferencz, Volkmann R. és Ábrányi K. vezetése alatt fejezte be tanulmányait és kitünő oklevelet nyert. Majd egy évig a kolozsvári nemzeti színháznál működött mint karmester, a 80-as évek derekán pedig a m. kir. operánál a harmadik karmesteri állást foglalta el, ekkor írta legjelentősebb művét: Viora 3 felv. ballettjét Jókai Mór egyik novellája (A tengerszem) után, mely színre került s azóta az opera egyik kedvelt műsordarabja. Irt több operát, zenekari művet, dalokat, énekdarabokat s egyike volt a legkiválóbb magyar zeneíróknak. Meghalt 1892. jan. 24. Budapesten.
Budapesti Hirlap 1892. 26. sz.
Vasárnapi Újság 1892. 10. sz. arczk.
Pallas Nagy Lexikona XV. 328. l. gyászjelentés.