bölcseleti mester, magyar protestáns reformátor, szül. 1504 körül Szinyérváralján (Szatmárm.); hazai tanulmányainak bevégzése után 1526. okt. 26. a krakkói egyetemre iratkozott be, hol az 1527. nyári félévben az egyetemi magyar társaság seniora volt. 1528-ban hazájába visszatért és miután a protestáns vallásra tért, megnősült. Hitéért üldözték, ősi vagyonát elfoglalták. Ezen bujdosása idején Perényi János, majd Nádasdy Tamás pártfogása alatt elemi iskolás gyermekek tanításával foglalkozott. 1532-ben ismét Krakkóban időzött. 1533. szept. 19. wittenbergi egyetemre iratkozott be, hol másfél évet tölthetett. Az 1542-43. tanév téli felében a bécsi egyetemen volt, melyen 1544 elején a héber nyelv tanszékén működött. Még ez évben valamely más tanszékre lépett át; 1522. a történelem tanárául van említve, de valószinűleg még ez évben elhagyta Bécset és hazájába tért vissza. 1553 körül Debreczenben a reformátusok iskolájában nyert alkalmazást; innét 1558. febr. elején Lőcsére ment másod-prédikátornak. Halálozási helye és ideje ismeretlen. (Állítólag Csehországba menekült és ott 1572-ben meghalt.)
Munkái:
1. Rosarium Celeste virginis Marie patrone regni Vngarie. Cracoviae, 1528.
2. Puerilium Colloquiorum formulae pro primis Tyronibus per Sebaldum Heyden. Krakkó, 1501. (Latin, német, lengyel és magyar szöveggel, utóbbi S.-től; újabb kiadásai. Krakkó, 1552., Debreczen, 1591. és 1596. A latin-magyar szöveget Dézsi Lajos adta ki újabban 1897-ben.)
3. Gramatica Hungaro Latina in usum pueroru reces scripta... Naenesi, An. 1539. die 14 iuny. (A latin ajánló vers és ajánló levél Sylvester fiához Theodorushoz kelt «Neanesi 18. Kal. Novembr. An. M. D. XXXVI.» Egyetlen csonka példánya, melyből az egész második rész hiányzik Sinai Miklós könyvtárából Fáy Alajos könyvtárába s innét 1875-ben 200 aranyért vétel útján a m. n. múzeumi könyvtárba került. Ujra kiadta Kazinczy Ferencz a «Magyar régiségek és ritkaságok» közt, Pest, 1808. és Toldy Ferencz a «Corpus grammaticorum Hungarorum» cz. gyűjteményben. U. ott, 1866.
4. Vij testamentu Magar nelweñ, mell'et az Göröges Diak nelwböl uyonnan fordytanak, az Magar népnek Kereszt'eñ hütben való ippülisire 1541. Sárvár. Két rész, számos fametszettel. (2. kiadása: Bécs, 1574.)
5. De Bello Tvrcis Inferendo Elegia Nvnc Primvm Et Nata Et Aedita... Viennae, M. D. XLIV.
6. In Tristissimum Serenissimae, Atque Adeo Clementissimae Dominae, Dn. Annae Romanorum, Hungariae Ac Bohemiae Reginae, Etc. Invictiss. Regis Ferdinandi, Etc. Coniugis Chariss. Obitum Epitaphium. U. ott, 1547.
7. Qverela Fidei, Ad Seren. Romanorum, Hungariae et Bohemia, etc. Regem, Diuum Ferdinandum... U. ott, M. D. LI.
8. Qverela Domini lesv Resvrgentis, Carminibus lyricis conscripta. U. ott, év n. (XVI. század.)
Szobra: Szinérváralján.
M. Kurir 1780. 13. sz.
M. Hirmondó 1793. l. 426. l.
Katona, Historia Critica XXIII. 874. l.
Kölesi és Melczer, M. Plutárkus III. 3. l.
Akademiai Értesítő 1841. (Podhradszky József.)
Prot. Egyh. és Isk. Lap 1844. 15. sz.
Ersch und Gruber, Allg. Encyclopaedie, XVI. (Rumy.)
Pesti Napló 1855. 304. sz.
Révész Imre, Erdösi János magyar protestáns reformátor. Debreczen, 1859. (Ism. P. Napló 269., 270. sz. Garády és 1862. 244., 251., 262. sz. Salamon F.)
Vasárnapi Ujság 1860. 25. sz. 1890. 244. l. (Jeszenszky.)
Gróf Kemény József, Tört. és irodalmi Kalászatok. Pest, 1861. 152. l. (Előbb az Uj M. Muzeumban 1855. I.)
Századok 1870. 659. l.
Dankó József, Joannes Sylvester Pannonius Erdősi, Leben, Schriften und Bekenntniss. Wien, 1871. (Ism. Századok 1871. 44. l.)
Budapesti Közlöny 1875. 36. sz. (Rómer.)
Figyelő I., II., V., VI., IX-XI., XVIII.
Szilády Áron, Régi M. Költők Tára I-VI.
Szabó Károly és Hellebrant Árpád, Régi M. Könyvtár I. III. 1. rész.
Uj M. Athenás 592. l.
Farkas Sándor, Csepreg története. Bpest, 1887. 389. l.
Jeszenszky Károly ifj., Régi hangok. Bpest, 1890.
Irodalomtörténeti Közlemények I., III., V-VII., IX. XI., XIV., XV.
Sárospataki Lapok 1891. 6. sz.
Egyetemes Philologiai Közlöny 1893, 31., 370. l.
Pallas Nagy Lexikona XV. 314. l., II. Pótkötet 1904. 630. l.
Zoványi Jenő, Theologiai Ismeretek Tára III. 237. l.
Kalazantinum 1903.
Szatmármegyei Közlöny 1903. 23. sz.
Budapesti Hirlap 1903. 148. sz.
Payr Sándor, Erdősi S. J. sárvári tanító és magyar biblia-fordító. Bpest, 1905. (Egyházunk nagyjai I.) és Bakóczi János. ref. lelkész szives közlése a debreczeni ref. egyház jegyzőkönyvéből.