Sváby Frigyes (svabóczi és tótfalvi)
megyei levéltárnok és a Csáky-nemzetség közös levéltárának őre, szül. 1834. aug. 4. Tótfaluban (Szepesm.); iskoláit Lőcsén, Rozsnyón és Pesten végezte; azután a bécsi egyetemre ment, hol orvosnak készült; de 1859-ben betegsége miatt nyugalmasabb pályára kellett áttérnie. 1867. május 1. Szepesvármegye közönsége levéltárnoknak választotta meg; azóta Lőcsén töltötte hátralevő éveit, hol 1904. ápr. 21. meghalt.
Politikai, természettudományi és helyi érdekű czikkeket írt a bécsi M. Sajtóba (1857-58), a bécsi Neueste Nachrichtenbe (1861), a Pesti Naplóba (1860. és a 70-es években); levéltári adatokat közölt a Századokban (1870., 1873., 1874., 1891. A megyei levéltárak jövője); a Történelmi Tárban (1878., 1880., 1882.); és a szepesmegyei tört. társ. Évkönyvében (1889). A Pallas Nagy Lexikonának is munkatársa volt.
Munkái:
1. Szepesmegye szervezete. Lőcse, 1884.
2. Régi vármegye. Vázlatok Szepesvármegye levéltárából. U. ott, 1889. (Különnyomat a Szepesmegyei tört. társulat Évkönyveiből. Ism. Kath. Szemle 1890.)
3. A körösszeghi és adorjáni gróf Csáky-család genealogiája. Levéltári okmányok alapján. Bpest, 1891.
4. Szepesmegye közgazdasági állapotának leírása. U. ott, 1891.
5. A Lengyelországnak elzálogosított XIII szepesi város története. Lőcse, 1895. (Szepesmegye tört. társulat kiadványai II.)
6. A körösszegi és adorjáni Csákyak által egykor birtokolt várak, kastélyok, uradalmak, mezővárosok, szőlők, puszták és részbirtokok betűsoros jegyzéke (737 szám), A családi levéltárak okmányai alapján összeállítva és a család tagjai számára kéziratként kiadva. U. ott, 1898. (Névtelenül.)
7. A szepesség lakosságának sociologiai viszonyai a XVIII. és XIX. században. U. ott, 1901.
A Megyei Monografiák (Bpest, 1891. V. k. Szepesmegye) szerkesztésében is résztvett.
Pallas Nagy Lexikona XV. 606. l., II. Pótkötet 1904. 626. l.
Szepesi Hirnök 1904. 17. sz.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.
A m. n. múzeumi könyvtár példányáról.
Önéletrajzi adatok és gyászjelentés.