ág. ev. lyceumi tanár és tót nemzetiségi agitátor, szül. 1816. okt. 28. Zay-Ugróczon; középiskoláit Győrött és Pozsonyban, a theologiát Halleban végezte, 1841-ben a pozsonyi ev. lyceumban Palkovics szláv nyelvtanárt helyettesítette; azonban már itt megkezdett nemzetiségi agitáczióiért többszörös vizsgálat után kénytelen volt ez állást elhagyni. Neheztelésének röpiratokban adott kifejezést, egyúttal az augsburgi Allg. Zeitungban szenvedélyes hangon támadta a magyarokat. 1845. a bécsi kormánytól nyert engedélylyel megindította a Slovenskje Narodné Noviny cz. politikai napilapot, szépirodalmi melléklappal, az Orol Tatranskyval; ezekben a magyarság ellen féktelenkedett és az addig használt Bernolák-féle cseh-tót nyelvvel szakítva, a máig használt tót irodalmi nyelven (liptó-túrócz-zólyomi nyelvjárással) kezdett írni. 1848-ban ő volt Hurbánnal és Hodzsával a tót mozgalom vezetője abban fegyveresen is vett részt. A szabadságharcz után Modorba vonult vissza, hol irodalommal foglalkozott, hol 1856. jan. 12. meghalt.
Munkái:
1. Klagen und Beschwerden der Slovaken wider die Uebergriffe der Magyaren. Leigzig, 1844.
2. Das neunzehnte Jahrhundert und der Magyarismus. U. ott, 1845.
3. O narodnich pisnich a povestech plemen slovenskych. Prága, 1853. (A tót törzsek népdalai- és mondáiról).
4. Spěvy a písne. Pozsony, 1853. (Énekek és dalok).
Ponori Thewrewk József, Magyarok születésnapjai. Pozsony, 1846. 107. l.
Wurzbach, Biogr. Lexikon XL. 218. l.
Petrik, Bibliogr.
Pallas Nagy Lexikona XV. 249. l.