a Keleti Kereskedelmi Akadémia tanára és hirlapíró, szül. 1954. máj. 15. Czeczén (Fehérm.); a gymnasiumot Székesfejérvárt végezte s a pesti egyetemen a jog elvégzése után 1875-ben besoroztatott a honvédekhez és 1877-78. a Ludovika Akadémián volt, honnét mint szab. áll. tiszthelyettes került ki s 1879-ben szab. áll. hadnagy lett. 1881. a miskolczi hadgyakorlatok alkalmával a 69. gyalog hadosztály törzséhez osztották be és Ghyczy Béla altábornagy mellett működött. 1886. a honvédség kötelékéből kilépett. Az 1878. bosnyák okkupáczió alkalmával Boszniában mint harcztéri tudósító működött. (A Pesti Napló levelezője volt.) 1881-ben a bosnyák fölkelés alatt a londoni Standard tudósítója volt. 1880-ban a Kisfaludy-társaság levelező tagjának választotta. Az okkupácziót követő időszakban többször beutazta Boszniát és számos czikket közölt a budapesti és bécsi lapokban, kiváltképen a Pesti Naplóban (1879. 28., 58., 83., 105., 108., 232. sz) és a Neue Freie Presseben. A kormány részéről több ízben hivatalos kiküldetésben részesült a szomszéd keleti tartományokba. A budapesti országos kiállítás alkalmából a kereskedelmi miniszterium Bulgáriába küldte, hogy annak közgazdasági viszonyait tanulmányozza és a keleti pavillon számára a szükséges tárgyakat beszerezze. (Ezen útjáról is sok czikket közölt a Nemzet, Pester Lloyd, a müncheni Allg. Zeitung, a berlini Erdkunde, Monatsschrift für den Orient, Nemzetgazdasági Szemle sat. folyóiratokban.) 1885-ben a miniszterium támogatása mellett beutazta Dalmácziát, Montenegrót, Albániát, Görögországot, Maczedóniát és Szerbiát, mindenütt gazdasági tanulmányokat téve, mert a balkán országok tanulmányozását tűzte ki czélul és ennek szenteli idejét. A keleti kereskedelmi tanfolyamon 1892 óta tanítja a keleti kereskedelmi földrajzot és a keleti országok néprajzát. A «Nauka i Iszkusztva» bolgár rendjel II. oszt., a török, görög és montenegrói rendjelek tulajdonosa. A «La Revue de l'Orient» és a «Gazette de Hongrie» franczia heti közlönyöknek szerkesztője; a «Die Donauländer» cz. folyóiratnak pedig főszerkesztője.
A 80-as és 90-es években írt még az Egyetértésbe, a lipcsei Aus allen Welttheilenbe, a Pesti Hirlap, Budapesti Hirlap, Berliner Local-Anzeiger, Times és még több bel- és külföldi hírlapba.
Czikkei a Ludovika Akadémia Közlönyében (1881. A bosnyákok történetéből, 1886. A szerb-bolgár háború, két rajzmelléklettel); a Nemzetgazdasági Szemlében (1883. Közlekedési állapotok Boszniában, 1885. Keleti kereskedelmünk és egy magyar kereskedelmi múzeum, Keleti pavillon, 1886. Magyar mintaraktárt Bulgáriának); a Földrajzi Közleményekben (1886. Cettinje, Maczedóniában); a Vasárnapi Ujságban (1888. Kraljevics Marko és a szerecsen leány, délszláv hagyomány után ford., 1897. A görög képviselőházból, 1899. Hunyady László gróf, 1903. Maczedonia, Szerbia képeinkhez); az Ethographiában (1890. A kik idegenek otthon: A kivándorolt magyarországi bolgárok, 1896. Világteremtési mondák a bolgár néphagyományban, Bolgár ünnepi szokások, 1897.); a Hunfalvy Albumban (1891. Bolgár népdalok, ford.); A Hétben (1890. Műipar a Balkán félszigeten); az Ország-Világban (1890. A szerb nemzeti színház); a Nemzetben (1890. 353. sz. Todora, bolgár népdal); a M. Szalonban (1891. Bolgár népköltészet); a Pesti Hirlapban (1895. 244. sz. A virágok Boszniában); az Ung. Revueben (1895. Kosmogonische Spuren im bulgarischen Volksglauben); a Budapesti Hirlapban (1903. 62. sz. A török nő).
Munkái:
1. Bosnyák föld és népe. Bpest, 1881. Két kötet. (I. Bosznia és Herczegovina történeti és néprajzi leírása. II. Bosznia és Herczegovina politikai, közgazdasági és földrajzi leírása. (Ism. Egyetértés 1884. 27. sz., Századok 1884. 79. l. Németül: Bosnien, Land und Leute, fordították. Wien, 1881).
2. A Balkán félsziget. 1. Maczedonia, Észak-Albánia és Montenegro. Tanulmányút... 1885-ben. Nagyobbrészt a szerzőnek a helyszínén felvett fényképei után készült rajzokkal. Bpest, 1888.
3. Bolgár népköltési gyűjtemény. Eddig kiadatlan eredeti bolgár szöveggel. Ford. és a bolgár kormány segélyével kiadta. A bolgár előszót írta dr. Sismanov D. Iván. U. ott, 1892. Két kötet. (Ism. Bud. Szemle 70. köt., Egy. Philol. Közlöny, M. Szalon XVII. k., P. Napló 14. sz., Bud. Hirlap 92. sz., Nemzet 12. sz., Egyetértés 38. sz., Vasárnapi Ujság 4. sz. Németül: Bulgarische Volksdichtungen. Uebersetzt, mit Einleitung und Anmerkungen versehen. Wien, und Leipzig, 1895. Ism. Liter. Central Blatt 1896. 32. sz., Siebenb. Korrespondenz Blatt 1897. 2. sz.).
4. Bolgár nyelvtan iskolai és magánhasználatra. A legújabb bolgár nyelvtanok alapján írták Strausz Adolf és Dugovich Imre. Bpest, 1893. (Német és franczia nyelven is megjelent).
5. Bolgár néphit. Bpest, 1897. (Ism. M. Hirlap 197., M. Kritika 4. sz., Tájékoztató 1. sz., Etnographia.)
6. Bosznia és Herczegovina gazdasági és néprajzi leírása. U. ott, 1898. (Iparosok Olvasótára IV. 6-7. Ism. M. Kritika 14. sz.).
7. Románia gazdasági és néprajzi leírása. U. ott, 1899. (Iparosok olvasótára V. 4., 5. sz.).
8. Páris és az 1900-iki világkiállítás. U. ott, 1900. (Iparosok Olvasótára VI. 1-3.)
9. Bulgária ipara. Gazdasági és néprajzi tanulmány. U. ott, 1900. (Iparosok olvasótára VII. 1. 2.)
10. Szerbia közgazdasági viszonyai. U. ott, 1902.
11. Románia gazdasági és néprajzi leírása. Magyar iparosok részére. U. ott, 1903. (Iparosok Olvasótára IX. 7.)
12. Törökország. (Ázsiai rész). Gazdasági tanulmány. U. ott, 1905. (Iparosok Olvasótára XI. 7-10. sz.)
«Az orosz-török háború» szövegét írta és az Uránia-színházban először előadták 1905. máj. 17.
Kiszlingstein Könyvészete.
Egyenlőség 1903. 2. sz.
Pallas Nagy Lexikon XV. 207. l. és II. Pótkötet 1904. 620. l.
M. Könyvészet 1900., 1902., 1903., 1905.
Ludovika Akadémia Közlönye 1889. 692. l.
The Jewisch Encyclopedia. New-York, 1905. XI. 567. l.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900. és önéletrajzi adatok.