Kezdőlap

Stipsics Ferencz

bölcseleti és theologiai doktor, szül. 1745. szept. 11. Székesfejérvárt, nemes szülőktől; tanulmányait a szent Istvánról nevezett papnevelőben végezte, a hol 1763. a bölcseletből baccalaureus, 1764. pedig magister lett; ugyanitt fejezte be 1768. theologiai tanulmányait és szeptemb. 3. káptalani sekrestyeigazgató lett. Mint ilyen avattatta magát fel a bölcselet és hittudomány doktorává; egyetemi theologiai és a görög nyelv tanára volt 1773-77. Nagyszombatban. 1777-78. a budapesti egyetem hittani karának dékánja, 1777-1802. ó-budai plébános, 1782-től alesperes és szentszéki ülnök, 1802. szept. 1-től pozsonyi társaskáptalani kanonok és 1803. budai apát. A pozsonyi akadémia aligazgatója 1804. júl. 3-tól 1807. szept. 3-ig, a midőn (jún. 16.) esztergomi főkáptalani aligazgató lett. Ezután Nagyszombatba kerülve, az ottani seminarium rectora s a lyceum prodirectora lett. Ugyanott halt meg 1817. ápr. 2. A Ludoviceum alapításához 1808-ban ezer forintnyi adománynyal járult.

Munkája: Panegyricus Divo Aurelio August. M... dictus. Budae, 1778.

Tudom. Gyűjtemény 1817. IV. 141. l.

Pauer János, Az egyházi rend érdeme. Székesfejérvár, 1847. 413. l.

Nagy Iván, Magyarország Családai X. 373. l.

Pauler Tivadar, A budapesti m. kir. tudomány-egyetem története. Bpest, 1880.

Ortvay, Száz év egy hazai főiskola történetéből. Bpest, 1884. 119. l.

Kollányi Ferencz, Esztergomi kanonokok. Esztergom, 1900. 419. l.