bölcseleti és orvosdoktor, egyetemi tanár, szül. 1754-ben Székesfejérvárt; tanulmányait Bécsben és Nagyszombatban végezte; bölcseleti és 1774-ben orvosdoktori oklevelet szerzett. Pest városának főorvosa lett és 1783-84. a pesti egyetemen az elméleti orvostan rendkívüli tanárának nevezték ki; tárgyát 1791-92-ig tanította, a mikor tanszékét az általános kór- és gyógyszertanéval cserélte fel, a melyen 1818-19-ig bezárólag működött. Dékánnak választották: 1793., 1795., 1797., 1798., 1801., 1803. és 1804-ben, rektorrá pedig 1796., 1802. és 1805-ben. Meghalt 1820. márcz. 25. Pesten.
Munkái:
1. Dissertatio inaug. medica de natura et remediis calculi. Posonii, 1774.
2. Idealis institutorum facultatis medicae Pestiensis adumbratio. Pestini, 1791.
Hazai s Külföldi Tudósítások 1820. I. 26. sz.
Ver. Ofner-Pester Zeitung 1820. 26., 68. sz.
Katona, Historia Critica XLI. 636. l.
Rupp, Beszéd 143. l.
Szinnyei Könyvészete.
Pauler Tivadar, A budapesti tudományegyetem története. Bpest, 1880.
Högyes Emlékkönyve. Bpest, 1896. Fénynyom. arczk.