orvosdoktor, udv. tanácsos, kórházi főorvos, szül. 1837. jún. 23. Miskolczon (Borsodm.); orvosi tanulmányait a pesti és bécsi egyetemen végezte s az előbbin 1863. orvosdoktorrá, 1864. sebészdoktorrá és szülészmesterré avatták. 1864-65. másodorvos volt a pesti izr. kórházban, 1874. pedig ugyanezen kórház belgyógyászati osztálya főorvosává választották. 1876. a budapesti egyetem magántanára, 1886. pedig a hasbetegségek kór- és gyógytanának rendkívüli tanára lett; 1895. előadási engedélye kiterjesztetett az egész belgyógyászatra. 1904. udvari tanácsos lett; a budapesti izraelita kórháznak igazgató főorvosa, a budapesti kir. orvos-egylet alapító, az orvosi könyvkiadó-társulat alapító- és választmányi tagja s volt első titkára.
Czikkei a Gyógyászatban (1862.), az Orvosi Hetilapban (1864., 1870-71. és 1873. óta); a Wiener Med.-Wochenblattban (1868.); a Pester Med.-Chirurg. Presseben (1873.); a Képes Családi Lapokban (1894. A fűzőről) sat.
Munkái:
1. Az ideges gyomorbántalmak. Bpest, 1884. (Németül is megjelent.)
2. A lép betegségei. U. ott, 1895. (A Belgyógyászat Kézikönyve II. kötetében.)
3. Az ideges gyomorbetegségek. A hashártya betegségei. U. ott, 1897. (A belgyógyászat Kézikönyve III. kötetében.)
4. Az enteroptosis és ideges dispepsia tana bordajel alapján. U. ott, 1899. (Különny. az Orvosi Hetilapból).
5. Néhány szó a phenatiós jelenségről. U. ott, 1900. (Különy. az Orvosi Hetilapból.)
6. Az astheniás alkatú betegség. U. ott, 1907.
Szerkesztette a Jegyzék Naplót orvosok számára 1867-69. I-II. évfolyamát.
Szinnyei József, Repertoriuma III. Természettudományok. Bpest, 1876. (Czikkeinek jegyzéke.)
Petrik Könyvészete és M. Könyvészet 1886-1900.
Kiszlingstein Könyvészete.
Egyenlőség 1891. 28. sz.
Högyes Emlékkönyve. Bpest, 1896. 407., 750. l. (Czikkeinek jegyzéke.)
Pallas Nagy Lexikona. XV. 216. l.
The Jewish Encyclopedia XI. 554. l.