theologiai doktor, nagyváradi kanonok, szül. 1846. nov. 25. Máramaros-Szigeten; közép- és felsőbb tanulmányait a szatmári és a pesti papnevelőben végezte. 1870-ben szentelték áldozó-pappá, midőn Fehér-Gyarmatra ment segédlelkésznek; 1871. Biró László püspök udvari papja, majd tanár a szatmári kir. kath. tanítóképző-intézetben, (1876. igazgatója), 1877. szentszéki ülnök és a szentszék tanügyi osztályának tagja, 1879. theologiai doktor, 1889. a Szatmár-egyházmegyei egyházi irodalmi kör alelnöke,, 1891-98. a szatmári Pázmány-sajtó-társaság alelnöke, majd pápai kamarás, 1896. a kath. népiskolai tantervet revideáló bizottság tagja, 1898. a m. kath. tanítók országos bizottságának elnöke, 1890. pedig a Szent István-társulat irod. és tud. osztálya tagjai közé választották. Meghalt 1905. jan. 18. Nagyváradon.
Czikkei a szatmári Iskolában (VI. 1895. Mi a nemzeti nevelés? Eszme és érzelem gazdagság a tanítóban, VII. 1896. A magyar nők a haza szolgálatában, VIII. 1897. Az egyház államfenntartó ereje); a Tájékozóban (1881. Az egyházi rend és a közoktatás, 1882. A szívnek szerepe a nevelés és társadalomban, 1883. Állítsunk internatust a tanítóképzők mellé, 1890.) a M. Koronának, a Lelkipásztornak, a Szatmárnak, a M. Államnak (1872-től), a Hittudományi Folyóiratnak is munkatársa volt.
Munkái:
Jézus Krisztus a nevelő-tanítók eszményképe. Szatmár, 1886. (2. kiadás. U. ott, 1888.)
Vallás nélkül nincs igazi műveltség. Szent beszéd. U. ott, 1887.
A kath. szellem a tanitókban. Elnöki megnyitó beszéd. U. ott, 1894.
A nőnevelés és a nőkérdés. Beszéd. U. ott, 1894.
Vallás és hazafiság. U. ott, 1896.
Az erkölcsi nevelés módszere. Elnöki megnyitó beszéd. U. ott, 1897.
A megsiratott Erzsébet királyné. Gyászbeszéd. U. ott, 1898.
A pápa és a magyar katholikus pedagogusok. Beszéd, melylyel a m. kath. tanítók orsz. bizottságának 1902. szept. 15. XIII. Leo... 25 éves jubileumát ünneplő gyűlését megnyitotta.
Jézus Krisztus az igazi papnevelő. Beszéd, melylyel a budapesti központi papnevelő-intézet kormányát átvette. U. ott, 1903.
Álnevei és jegyei: Kőhegyi, Szigeti, X., r. és cz.
Pallas Nagy Lexikona XVIII. 597. l. II. Pótlék 1904. 616. l.
Bihar vármegye és Nagyvárad. Bpest, 1901. 386. l. (Magyarország Vármegyéi).
Schematismus Cleri Magno-Varadinensis 1905. 190. l.
Magyar Állam 1905. 15., 195. sz. (Bodnár Gáspár).
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900. és önéletrajzi adatok.