kir. tanfelügyelő, kir. tanácsos, szül. 1836. márcz. 24. Máslakon (Temesm.); hol atyja báró Sina uradalmának gazdaságában 36 évig mint számtartó tiszt működött. St. az algymnasiumot az aradi minoriták iskolájában végezte, honnét a verseczi cs. és kir. tanítóképző intézetbe lépett; 20 éves korában elemi iskolai tanítói oklevéllel Hidegkuton (Temesm.) nyert alkalmazást, hol 1856-61-ig tanított; ekkor a cs. kir. helytartótanács a nagy-kikindai róm. kath. iskolához főelemi tanítóvá kinevezte; itt 11 évig, utóbb mint igazgató működött; az ő érdeme, hogy a magyar nyelv az iskolában vendégjogot nyert és ő létesítette a magyar dalárdát, melynek elnöke volt. Báró Eötvös József miniszter külföldi iskolai viszonyok tanulmányozására Németországba küldte. Irott jelentése, melyhez 50 rajz volt mellékelve 22 ívre terjedt. (Egy része a Néptanítók Lapjában 1871. jelent meg). A magyarországi tanítóegylet temesvári első nagygyűlése alkalmával: «A magyar nyelv tanítása a nem magyarajkú iskolákban» czímű tételnek előadója volt; az egylet később elnökévé, majd tiszteleti tagjává választotta. 1872-től segédtanfelügyelő volt. 1876-ban Trefort miniszter Torontálmegye tanfelügyelőjévé nevezte ki, mely állásában 1899. okt. 12. Nagybecskereken bekövetkezett haláláig működött. Alapítványt létesített, mely ma már 4000 korona, melynek kamatait a tanítói pályára lépő tanítógyermekek ösztöndíjképen kapják. Érdemeit őfelsége kir. tanácsosi czímmel jutalmazta. Egyik alapítója s évekig igazgatója volt a torontálmegyei magyar közművelődési egyletnek.
Czikkei a Temesvári Lapokban (1867-1869), a Néptanítók Lapjában (1871. Kövessük a jó példát, Tanügyi tapasztalások a külföldön); a Tanodai lapokban és az Ungar. Schulbote-ban jelentek meg.
Munkái:
Gyakorlati számtan egyszerű következtetésekre alapítva, fejben és számjegyekkel; különös tekintettel az 1868. évi XXXVIII. törvényczik és az új «meter»-rendszerre módszertanilag kidolgozva. Tanítók, képezdék... valamint magánhasználatra. Pest, 1873. (Ism. Néptanítók Lapja 1872.)
Torontálvármegye és Pancsova város tanügyi állapota.
Néptanítók Lapja 1872. 345. l.
Petrik, Könyvészete.
Kiss Áron, M. Népiskolai Tanítás Története 403. l.
Paedagogiai Szemle 1885. 261. l. arczk.
Uj Idők 1896. 43. sz. arczk.
Bányai Jakab, Stenbach Antal élete és működése, Nagy-Becskerek, 1896.
Torontál 1899, 235., 236. sz.