bölcseleti doktor, a m. tudom. Akadémia külső tagja, egyetemi tanár, szül. 1859. nov. 12. Erdő-Bényén (Zemplénm.); középiskoláit Pápán és Sárospatakon végezte, 1877-80. a berlini egyetem hallgatója volt, 1880. Halleban doktorátust tett, 1881-83. mint lelkész Berlinben élt, 1886. a zürichi egyetemen magántanár, 1889. u. ott a műegyetemen rendes tanár, 1891. a berni egyetemen a bölcselet rendes tanára lett. A m. tudom. Akadémia 1899. máj. 5. külső tagjának választotta. A párisi «Institut international de sociologie» egyik vezértagja, hol a nemzetközi sociologiai congressus 1898-ban elnökévé választotta.
Czikke a Pester Lloydban (1904. 287. sz. Der vorgeschichtliche Mensch).
Munkái:
Die Falaschas. Berlin, 1880.
Die Willensfreiheit bei den jüdischen Philosophen des Mittelalters. U. ott, 1882.
Berthold Auerbach. U. ott, 1882.
Eduard Lasker. U. ott, 1883.
Die Psychologie der Stoa. U. ott, 1886.
Die Erkenntnisstheorie der Stoa. U. ott, 1888.
Leibnitz und Spinoza. U. ott, 1890.
Friedrich Nietsche's Weltanschauung und ihre Gefahren. U. ott, 1893.
Das erste Auftauchen der socialen Frage bei den Griechen. U. ott, 1896.
Die sociale Frage im Lichte der Philosophie, Stuttgart, 1897. (2. kiadás. U. ott, 1903. oroszra és francziára is leford. 1900.)
Die Philosophie des Friedens. U. ott, 1899.
An der Wende des Jahrhunderts. Versuch einer Kulturphilosophie. Freiburg, 1900.
Der Sinn des Daseins. U. ott, 1904.
Der sociale Optimismus. U. ott, 1905.
Szerkeszti és kiadja 1897 óta Diltheyvel és Erdmannal a berlini Archiv für Geschichte der Philosophiet, 1896 óta pedig kiadja a Berner Studien zur Philosophie und Geschichtet; nemkülönben társalapítója és kiadója 1897 óta a berlini Archiv für systematische Philosophienak.
Pallas Nagy Lexikona XVIII. 576. II. Pótlékkötet 1904. 615. l.
The Jewish Encyclopedia. New-York, 1905. XI. 540. l.