bölcseleti doktor, kir. tanácsos, kir. tanárképző főgymnasiumának tanára, a m. tud. Akadémia lev. tagja, szül. 1842. szept. 18. Pozsonyban; elvégezte az elemi tanítóképzőt, látogatta a pesti, berlini és bonni egyetemet. Tanár volt 1858-67. a fővárosi elemi iskolákban, 1867-74. a budai kir. főreáliskolában, 1872-től a tanárképző-intézet gyakorló-főgymnasiumában, 1873-ban néhány emberbaráttal Budán rabsegélyző-egyesületet alapított, a várbeli fogházban iskolát rendezett be és magára vállalta a rabok oktatását. A magyar jogászegylet 1888-ban őt börtönügyi bizottságának tagjává választotta. A fogházi iskolákban tapasztaltakat az egyesület évi jelentéseiben hozta nyilvánosságra; az 1885. országos kiállítás közoktatásügyi osztályában a fogházi és fegyházi oktatásra vonatkozó részt rendezte. 1879., midőn a filloxera megkezdette hazánkban is pusztításait, a főváros németajkú szőllősgazdáinak nyilvános előadásban szükséges felvilágosítással szolgált. 1878-92-ben az országos tanszermúzeum-bizottság tagja, 1895. elnökhelyettese volt. Az 1896. ezredéves országos kiállítás közművelődési és közoktatási csoportjainak tagja volt és az első csoport megbízásából elkészítette annak kiállítási tervezetét; mint a közoktatásügyi bizottság középiskolai albizottságának csoportbiztosa, a kiállítási főjelentésbe Magyarország közművelődési és tudományos egyesületei cz. részt írta. Megindította hazánkban a phytophaenologiai megfigyeléseket és foglalkozott a hazánkban talált ősvilági növények tanulmányozásával. A gyűjtött és szerzett ásatag növényekből a magyar kir. földtani intézetben az ősvilági növények gyűjteményét szervezte, mely ma 13,000-nél több példány. A magyar földtani társulatnak alapítótagja, 1886-tól 1899-ig titkára és a Földtani Közlöny szerkesztője volt. 1892. a tőzegtelepek értékesítésének tanulmányozása czéljából beutazta Észak- és Északnyugat-Németországot. 1897. királyi tanácsosi czímet kapott. A kir. m. természettudományi társulat alapító- és választm. tagja; a m. orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlése központi bizottságának 1883-90-ig titkára; a m. földrajzi társaság alapító- és választmányi tagja; a közegészségi egyesület alapító és alapítványi bizottságának tagja; a bécsi Gesellschaft zur Förderung der naturhistorischen Erforschung des Orients működő tagja; a Deutsche botanische Gesellschaft rendes tagja volt. A m. tudom. Akadémia 1898. máj. 6. levelező tagjának választotta. 1899. ápr. 17. olvasta fel a Cinnamomum genus cz. székfoglaló értekezését. Meghalt 1904. ápr. 14. Bpesten. Az Akadémiában 1906. máj. 28. Mágócsy-Dietz Sándor tartott fölötte emlékbeszédet.
Czikkeinek száma százakra megy; (ezek pontos felsorolása az Akadémiai Almanachban 1899-1904.)
Munkái:
Phytophaenologiai tanulmányok. Bpest, 1875. Hat graphikai táblával. (Math. és Term. Közlemények XIII. 7.)
A vegetatio fejlődése Fiume környékén. U. ott, 1876. (Math. és Term. Közlemények XIV. 1.)
Heer Oszvald, Pécs vidékén előforduló permi növényekről. Magyar nyelven közli... 4 kőny. táblával. U. ott 1877. (Különny. a Földtani intézet Évkönyvéből.)
Fiume és legközelebbi környékének florisztikus viszonyai. U. ott, 1877. (Math. és Term. Közlemények XIV. 7.)
Die Reblaus und ihre Verwüstungen. U. ott, 1880.
A Frusca-Gora aquitaniai florája. U. ott, 1881. (Értekezések a term. tud. köréből XI. 2.)
Magyarország phaeonologiai térképe. U. ott, 1881. (Mathem. és term. Közlemények XVIII. 1.)
Az állandó melegösszegek és alkalmazásuk. U. ott, 1881. (Mathem. és term. Közlemények XVIII. 2.)
Baranyamegyei mediterrán növények. Négy kőnyom. táblával. U. ott, 1882. (Különny. a Földtani Intézet Évkönyvéből.)
Harmadkori növények Felek vidékéről. U. ott, 1883. (Különny. a M. kir. földtani intézet Évkönyvéből VI. 8.)
A megkövesült növényekről. U. ott, 1885. (Népszerű term. tud. előadások 46.)
A Zsilvölgy aquitán-korú florája. 27 kőny. táblával. U. ott, 1887. (M. kir. földtaniintézet Évkönyve. VII. 6.)
Börtönügyi hivatalnokaink szakszerű kiképeztetéséről. U. ott, 1891. (M. jogászegyleti Értekezések 67.)
A radácsi növényekről. U. ott, 1891. (M. kir. földtani intézet Évkönyve IX. 4.)
A kir. m. természettudományi társulat tőzegkutató bizottságának működése 1892-ben. Egy térképpel. U. ott, 1892.
A biologiai tudományok és módszerük történeti fejlődése. U. ott, 1894.
Reissenberger Lajos az első növényfenológus hazánkban. U. ott, 1898. (Különny. a Természettudományi Közlöny 67. Pótfüzetéből.)
Társadalmunknak a nemzeti kultúra érdekében kifejtett tevékenysége a jelen században. U. ott, 1898. (Különny. a Matlekovics, Magyarország az ezredik évben cz. kiállítási jeletnése IX. kötetéből.)
Galanthai herczeg Eszterházy Pál (1843-1898.) Dr. Traxler László (1864-1898.) U. ott, 1899. (Különny. a Földtani Közlönyből.)
A Mondrites nevű fosszil moszatokról. U. ott, 1899. (Különny. a Földtani Közlönyből.)
A másodvirágzású növényekről. U. ott, 1900. (Különny. a Természettud. Közlöny. 56., 58. Pótfüzeteiből.)
A Cinnamonum-nem története. Két térképpel és huszonhat táblával. U. ott, 1905. (Magyar és német szöveg).
Szinnyei Könyvészete.
Petrik Könyvészete és M. Könyvészet 1886-1900.
Kiszlingstein Könyvészete.
Vasárnapi Ujság 1892. 8. sz. arczk.
Pallas Nagy Lexikona XV. 191., XVIII. 594., II. Pótköet 1904. 613. l.
M. Könyvészet 1904.
Mágocsy-Dietz Sándor, Emlékbeszéd Staub Móricz fölött. Bpest, 1906. fénynyom. arczk. (Emlékbeszédek XIII. 3.) és gyászjelentés.