ügyvéd, szül. 1841. febr. 23. Aradon (szépapja Stanu kereskedő Bukurestből a XVIII. század közepén vándorolt Gyorokra); tanulmányait szülővárosában kezdte s elvégezte mind a VIII osztályt. Mint főgymnasiumi tanuló a rumén ifjak részére önművelődési kört alapított és két írott hetilapot szerkesztett. 1859-ben Bécsbe ment jogra. Az olasz háború kitörésekor visszatért Aradra s itt a papnevelőben három félévet töltött. Azután Pesten és Aradon ügyvédi irodában dolgozott. 1866. letette az ügyvédi szigorlatot és mint ügyvéd Aradon telepedett le. 1879-től az erdélyi Klebersberg és Zichy grófi családok uradalmi ügyvéde is volt. Politikai szereplésében kezdettől fogva nemzetiségi és függetlenségi politikai elvek híve volt. Arad városa, úgy a megye is többször megbízta kiküldetésekkel. 1867-től az egyházi congressus tagja volt. 1869. a kis-jenői kerület egyhangúlag választotta meg országgyűlési képviselőjének; 1872-ben ismét megválasztották; de 1875. Bánhidy Béla ellenében kisebbségben maradt; úgyszintén 1878. és 1881-ben. Tagja volt az aradi egyházmegyei gör. kel. rumén zsinatnak, a nagy-szebeni gör. kel. rumén nemzeti congressusnak és az aradi szentszéknek. Meghalt 1888. nov. 30. Aradon.
Több magyar és rumén lapnak volt munkatársa; legsikerültebbek epigrammái, politikai és történeti versei, élczes közleményei, fordításai és politikai szónoklatai; a Zimbru (bölény) cz. hosszabb történelmi regényét a Concordia (1861.) hozta.
Munkái:
Buchetu de sentieminte nationali. Arad, 1860. (Nemzeti dalok és epigrammák.)
Prosa poporola. Tom. I. Temesvár, 1860.
Szerkesztette Aradon a Muguri (bimbók) cz. Almanachot 1859-ben; Pesten 1861-ben Tutti Frutti cz. füzetekben politikai, társadalmi satirikus havi folyóiratot indított meg; ennek hat havi fennállása után uj élczes hetilapot Strigoiulu (kisértet) cz. alapított, mely két év mulva Umoristulura (humorista) változott, ezt Ardeleanu és Vulcanu szerkesztették 1866-ban; St. 1870-ben vette át Vulcanutól a Gur'a Satului (a falu szája) cz. humorisztikus lapot, mely 1871. ápr. 1-ig Pesten jelent meg, 1879. okt. 1-ig Aradon, ez időtől fogva pedig Szamos-Ujvárt adták ki és St. szerkesztette; a Gur'a Satuluival együtt indította meg Grozescu Juliánnal a Sperantia (remény) cz. szépirodalmi folyóiratot. 1896-ban kiadta Grozescu Julián rumén költeményeit a költő arczképével.
Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak.
Lakatos Ottó, Arad története. Arad, 1881. III. 32., 107., 112. l.
Nemzet 1888. 333. sz.
Familia 1888. 589. l.
Petrik Bibliogr.