orvosdoktor és protestáns theologus, szül. 1501. Mantuában. Mint szabadelvű protestáns theologust Vizenzából 1542. elűzték; bujdosása után 1544. a bécsi egyetemen a héber nyelv tanára lett. 1546. innét is elbocsátották, midőn irodalmi érdemeiért a baseli egyetem doktori czímmel tüntette ki. 1547 körül Svájczban tartózkodott. Több idei bolyongás után Magyarországba jött Petrovics Péter orvosául. 1549. Kolozsvárt tartózkodott és júl. Nagy-Szeben város iskolájának szervezése iránt tanácsot kért tőle, amit meg is adott; Nagy-Szebenben tartózkodása alatt a tanári állást is fölajánlották neki; de ezt nem fogadta el, hanem aug. 12. visszatért Kolozsvárra s 1550-ben a krakkói egyetemen a héber nyelv tanára lett. Innét is csakhamar eltávolították és 1551. máj. a königsbergi, aug. az odera-frankfurti egyetemen alkalmazták theologiai tanárnak. Többrendbeli hitvitája miatt, melyeket Melanchtonnal, Musculus Andrással és Osianderrel folytatott, 1553. újra Lengyelországba kellett távoznia; de mikor Petrovics Péter maga mellé vette, ezzel együtt ismét Magyarországba jött és előbb Munkácson, azután többnyire Kolozsvárt, egy ideig Nagy-Szebenben és Marosvásárhelyt is tartózkodott. Unitárius szinezetű tanaival itt szintén sok ellenfelet támasztott. Előbb Bártfán Stöckel Lenárttal és Radoschin Mihálylyal volt szóbeli vitája, majd az óvári, tályai és széki zsinatok (1554-55) ítélték el tanítását. Ezen határozat ellen nemcsak irodalmi uton kelt ki, hanem Kolozsvárt 1557. decz. 31. újra vitába állott az odavaló papokkal, kiket az 1558. febr. 5. kelt a királynéhoz és az országgyűléshez intézett levelében a legféktelenebb módon támadott meg. E miatt nemsokára Magyarországból is távozni kényszerült. Lengyelországban húzódott meg, hol még számos irodalmi vitának volt részese és nem volt állandó lakhelye. Meghalt 1574. nov. 12. Stobniczában (Lengyelország).
Művei egy héber nyelvtanon kívül vitairatokból és biblia-magyarázatokból állanak. Iskolai javaslatát: Gutachten des Dr. Stancarus über die Einrichtung der Schule in Hermannstadt cz. közölte Teutsch Fr. az Archiv für Landeskundeban, N. F. XVII. 98. 1.
Irodalomtörténeti Közlemények VI. 1896. 277. 285., 287. l.
Pallas Nagy Lexikona XV. 180. l. (Zoványi).
Zoványi, Theol. Ismeretek Tára III. 224. l.
Trausch-Schuller, Schriftsteller-Lexikon IV. 440. l.