bölcseleti és orvosdoktor, országos főorvos, a m. tud. Akadémia tiszt. tagja, egyetemi tanár, St. György, egyetemi tanár és Treuttner Regina fia, szül. 1787. júl. 31. Pesten; orvosi tanulmányait ugyanitt 1792-1804-ig végezte, ahol 1803-ban szemészmester, 1804. sebészdoktor és 1806. orvosdoktor, valamint szülészmester lett. Ugyanez évben a sebészeti tanszék mellé adjunctussá, 1807. a boncztan helyettes tanárává, 1809. pedig az elemi boncztan rendes oktatójává nevezték ki; 1814-17-ig a szülészetet is tanította mint helyettes és mint ilyen működött az 1826-27. tanévig bezárólag, amikor a sebészi tanszék helyettesítésével bízatott meg és a seborvosi kórház igazgatója lett. Időközben huzamosabb ideig mint helyettes a szülészetet és szemészetet is előadta. Az 1829-30. tanévre az egyetem rectorává választatott meg. Az 1830. cholerazavarokban élete működése közben veszélyeztetve volt a bőszült tömeg által. 1834. kir. tanácsos, 1840. pedig országos főorvos lett. A gyakorlati sebészet rendes tanára 1833-ban lett és ezen állásában 1840-41-ig maradt meg. 1839. nov. 23. a m. tud. Akadémia tiszteleti tagjának választotta. 1843-ban az orvosi tanulmányok igazgatójává neveztetett ki, 1847-ben a vaskoronarend 3. osztályát kapta, 1848. pedig a miniszteriumba hivatott meg, mint az orvosügyek osztályának főnöke. M. kir. helytartósági tanácsos, az ausztriai cs. Leopold- s a würtembergi kir. érdem-rendek vitéze, a budapesti kir. orvosegyesület tiszteleti, a bécsi orvosi társaság levelező tagja és több vármegyék táblabírája volt. Meghalt 1849. ápr. 28. Pesten.
Czikke a Gyógyszerészeti Hetilapban (1848. 5. sz. A cholera ügyében a választmányi bizottmány). Egy eredeti chemia kidolgozásában is fáradott.
Doktori dissertatióját és esetleges egyéb munkáit nem ismerem.
Status praesens ... 4, 20. l.
M. Akadémiai Értesitő 1851. 171. l., 1906. 610. l. Ujabbkori Ismeretek Tára VI. 232. l.
Akadémiai Almanach 1863. 261. l.
Toldy Ferencz Összes munkái V.
Hőgyes Emlékkönyve Bpest, 1896. 149. l. arczk.
Pallas Nagy Lexikona XV. 178. l.