orvosdoktor, Lőcse város főorvosa; nemcsak arról nevezetes, hogy a maga idejében «practicus felicissimus» volt (a mint egyik kortársa jellemzi), hanem arról is, hogy ő alapította az első magyarországi papirgyárat, Lőcse város birtokán, Tepliczen. Bethlen Gábornak főorvosa volt s orvosi ügyessége által oly nagy hírre tett szert, hogy II. Mátyás király halálos ágyához is meghívták. Meghalt 1655. Lőcsén.
Munkái:
Theses De Morbo Hungarico. Quas ... Pro Gradu Doctoratus in Arte Medica consequendo publice discutiendas proponit ... Basiliae, M.D.XCVII. (Neve Spillenberger-nek írva).
Zur Zeit der Infection soll man vor allen dingen nachfolgende Mittel brauchen. Leutschau, 1622. (Neve Spielenbergernek írva.)
Pestis Alexiacus Renovatus Anno 1634. Et In Usum Communem Comitatus Sepusiensis Publicatus. Quae Huc pertinent Medicamenta Characteribus notata, in Pharmacopolio Leutschoviensi venalia prostabunt. U. ott, 1634. (Neve Spilenbergernek írva.)
Melzer, Jakob. Biographien berühmter Zipser. Kaschau, 1833. 7. l.
Nagy Iván, Magyarország Családai X. 329. lap.
Szabó-Hellebrant, Régi M. Könyvtár II. 117., 137. l., III. 1. rész 265. l.
Prot. Szemle 1897. 599. l.