Spilenberger Dávid (spielenbergi),
orvosdoktor, előbbinek és Reuter Zsuzsánna Regina fia, lőcsei származású; tanult házájában, 1680-83-ig és Leydenben 1684-85-ig. Hazájába visszatérve Lőcse város főorvosa lett. Testvérével Sp. Jánossal együtt előkelő felvidéki családokba (a Radvánszky- és Lehotzky-családokba) házasodtak és selmeczi bányáik után nagy vagyont gyűjtöttek; III. Károlytól a kir. asztalnoki czímmel 1722. szept. 30. Spielenberg régi nemesi nevükhöz «Spielenbergi» előnevet kapták. Meghalt 1703. jan. 12.
Munkái:
Dissertatio Medica De Αντιπραξει Viscerum, Quam, Praeside ... Georgio Wolffgango Wedelio ... publico sistit examini ... Anno M.DC.LXXXIII. Jenae.
Disputatio Medica Inauguralis De Morbis Periodicis, Quam Praeside ... Wolferdi Senguerdii ... Pro Gradu Doctoratus ... Publico examini subjicit ... Ad diem 26. Martii ... Lugduni Batavorum, M.DC.LXXXV.
Chviskovitz, Melchior, Der, Bey der alllgemeinen Freud, mit allgemeinen Leyd, betrübte Spielenberg ... 1703. Leutschau.
Klein, Nachrichten II. 29. l.
Haan, Jena Hungarica. Gyulae, 1858. 29. l.
Szabó-Hellebrant, Régi M. Könyvtár III. 2. rész 251., 286. l.
Illéssy-Pettkó, A királyi könyvek. Bpest, 1895. 197. l.
Kóssa Gyula, Adatok Spilenberger Dávid életéhez. Bpest, 1907.