bölcseleti és orvosdoktor, városi főorvos és biró, Sp. Sámuel szintén lőcsei orvos fia, szül. 1627. júl. 22. Lőcsén; tanulását a hazában végezvén, Stolpenbe nagybátyjához Sz. Mártonhoz küldték, ki ott tanító volt; itt folytatta tanulmányait. 1650. máj. 1. a wittenbergi egyetemre iratkozott be; majd Leydenben, Baselben, Padovában végezte tanulmányait; utóbbi helyenorvosdoktorrá avatták. Hazatérve, atyja halála után Lőcse város orvosa és két ízben bírája volt. Felesége után meggazdagodván, később felhagyott az orvosi gyakorlattal és a busásan jövedelmező bányagazdaságra adta magát, azonban 1661. Lőcse városa visszahívta, és hogy még 1681-ben is orvosi tanácsadással szolgált az előkelőknek, ezt néhány fennmaradt, Andrássy Miklóshoz intézett levele bizonyítja (1679. okt. 22., 1680. nov. 18. és 1681. szept. 21-ről); egy német levelét 1659. aug. 27., melyben a város előljáróságát meghívja lakodalmára, közli Kóssa Gyula; ezen levél alá Spilenbergernek írja nevét. Meghalt 1684. máj. 27. Lőcsén.
Néhány kisebb értekezése maradt, írja Kóssa, melyek közül néprajzi tekintetben is érdekes az, mely a Miscellanea curiosa medico-physica academiae naturae curiosorum cz. németországi folyóiratban jelent meg (1670. 296. l. Cantharides innoxie sumtae. Ism. szintén Kóssa idézett czikkében.)
Thann, Andreas, Trauer-Klag-Trost, Leutschau, 1684.
Klein, Nachrichten II. 247. l.
Bartholomaeides, Memoriae 141. l.
Melzer, Biographien berühmter Zipser. Kaschau, 1833. 104. l.
Nagy Iván, Magyarország Családai X. 329. l. (Spielenberg család.)
Szabó Károly, Régi M. Könyvtár II. 421. l. (hol neve Spillenbergernek van irva).
Kóssa Gyula, Adatok Spilenberger Dávid életéhez. Bpest, 1907. (Különny. a Budapesti Orvosi Ujságból.)