bölcseleti doktor, Jézus-társasági áldozópap, később gymnasiumi igazgató, szül. 1742. decz. 16. Körmenden (Vasm.); Budán a szónoklati osztályt elvégezvén, 1760. okt. 28. Trencsénben a Jézus társaságába felvétetett. A humaniorákat tanította Nagyszombatban; azután mint Esztergom-főegyházmegye papja, a humaniorákat tanította Budán és Pesten. 1792-től székesfejérvári gymnasiumi igazgató volt. 1802. szept. 27. a jenai mineralogiai társaság tagjává választotta. Meghalt 1804. márcz. 24. Székesfejérvárt. Ásványgyűjteményét és könyveit halála előtt Szent-Mártonba küldte.
Fejér szerint több ódát írt; magyar költeménye van a Zeitschrift von u. für Ungernben (V. 323. 1.).
Munkája: In obitum Mariae Theresiae augustae quum ei regia universitas Budensis ritu solemniori parentaret. Budae, 1781.
Földabrosza is megjelent, «mely a tudományoknak Mária Therézia alatt elrendeltetett állapotjokat mutatja.» (Ism. Révai Miklós a M. Hirmondóban (1784. 1. sz.).
Annalen der Literatur 1803. Intelligenzblatt 25. sz.
Allg. Literatur Zeitung. Jena 1804. Intelligenzblatt 15. sz.
Zeitschrift von und für Ungern V. 1804. 323. l., VI. 59. l. (Nekr.)
Fejér, Historia Academiae 120. l.
Stoeger, Scriptores 332. l.
Figyelő XII. 1882. 298., 299. l.
Petrik Bibliogr.
Zelliger Alajos. Egyházi Irók Csarnoka 483. l.
De Backer-Sommervogel, Bibliothèque-Bibliogr. VII. 1416. h.