szent Benedek-rendi áldozópap és tanár, S. Antal és Ackermann Józsa iparosszülők fia, szül. 1873. aug. 24. Komáromban; első gyermekéveit Soroksáron, majd Győrött töltötte, öt éves korától pedig anyai nagyatyjánál Komáromban volt és a gymnasium alsó osztályait is ott végezte, az V. oszt. Bpesten a piaristáknál, a VI. és VII. pedig Esztergomban a benczéseknél, azután a szent Benedek-rendbe lépett. Egy évi novicziátus után 1892. Győrött mint magántanuló tett osztályvizsgálatot, majd érettségit. Felsőbb tanulmányait a pannonhalmi hittudományi és tanárképző intézetben végezte s Budapesten 1894. alap-, 1896. szakvizsgálatot tett a történelemből és a latin nyelv- és irodalomból. 1896. június 28-án pappá szenteltetett és a pápai gymnasiumhoz küldték tanárnak; itt 1898-ig magyar, latin nyelvet és történelmet tanított és az ifjúság hitszónoka volt. 1898. febr. megszerezte Bpesten a tanári oklevelet. Élénk részt vett Pápa város társadalmi életében, így az ottani kath. kör alapításában, melynek választmányi tagja és könyvtárnoka volt és 1898-ban a könyvtár jegyzékét is kiadta. Az 1898. iskolai év végén tanári állásától fölmentetvén, 1898-99-ben tanulmányuton volt főleg Budapesten, Rómában, mint a magyar történelmi intézet tagja, könyvtári és levéltári kutatásokkal foglalkozva. 1899. szept. óta a pannonhalmi tanárképző-intézet tanára, a hol a történelem újabb korát adja elő. 1904-ben a rendi káptalan egyik jegyzőjévé választotta; a pannonhalmi főapát pedig a pannonhalmi országos levéltár hites tagjává nevezte ki. Tanítási évén kívül is folytatott történelmi kutatásokat Pannonhalmán, Budapesten, a dunántúli könyv- és levéltárakban, Ausztriában, Német- és Olaszországban, hol ismételten megfordult.
Czikkei a következő hirlapokban és folyóiratokban jelentek meg: Vasmegyei Lapok (1892. Valami a törvényszékekről); M. Sion (1896. Adorján erdélyi püspök és a szebeni prépostság, 1897. Adatok Verancsics Antal primás családi viszonyaihoz, Verancsics és Forgách Simon, 1898. Verancsics mint pécsi püspök, 1901. De Benziis Gualdo András, 1902. A pápai adófizetés Magyarországon különös tekintettel a benczés apátságokra); Kath. Szemle (1897. Verencsics és a reformáczió, 1898. A reformáczió egy szemfényvesztése, 1899. Bakonybél alapítása első évei, 1902. A pannonhalmi főapát komáromi püspöksége, 1903. Ötven év Oláh Miklós életéből, 1905. Egy fejezet Oláh Miklós életéből, 1907. A középkori magyar magán kegyúri jog és könyvism.); Századok (1897. Forgách Ferencz kortörténelme, Illicini Péter életéhez, 1899. A hódoltsági terület adózásáról, 1900. Epizód a nagy napokból, Urtem, urton, 1902. Makrai Benedek, 1903. Lévai Cseh Péter, 1905. Athinai Deák Simon, Meghívó Forgách Ferencz temetésére, 1906. Telegdi János, 1907. Az 1306. papiros oklevél, Zermegh János és munkája); Egyetemes Philologiai Közlöny (1899. Livius és Tacitus, Forgách Ferencz és Tacitus; 1900. A M. Tud. Akadémia történetéhez); Történelmi Tár (1889. Zermegh János a történetíró életéhez, 1907. Bakonybéli regesták a XIV. század második feléből); Turul (1899. Forgách Ferencz házassági terve, 1903. A Dienesdiek armálisa, 1905. Két ismeretlen nemzetség: Hetény és Kajár, 1906. A váli Rákosok, 1907. Kajári Bily Simon armálisa 1522-ből, czímerképpel); Magyar Könyv-Szemle (1899. Illicini Péter életéhez); Magyar Gazdaságtörténeti Szemle (1899. Komáromi vámper a XIV. században, A komáromi rév- és hidvám, 1901. A báti vámról, 1902. Egy magyar gazdaságtaníró a XIX. század elején: Kovács Márkus benczés, Egy falu a törökidőkben, 1906. Malomépítési engedélyek 1666-1725.); Dunántúli Hirlap (1901. Az inquisitióról); Komáromi Ujság (1902. Nagy Lajos király ispotálya Almáson, 1903. A bakonybéli apátság komáromi rév- és vámjövedelme, 1904. Komáromi dolgok 1848-49-ből, Sárkány Miklós dr., 1905. Jakab komáromi káplán, Komárom és a Széchenyi könyvtár, 1907. A Szentháromság rabváltó szerzeteseinek komáromi rendháza, 1908. 2. sz. Egy és más Kulcsár Istvánról, 13. sz. Az udvardi zsinat); Nyelvt. Közlem. (1898. A kocsi szó kérdéséhez); Egyházi Közlöny (1906. A pécsváradi benczés apátság); M. Nyelv (1906. Latin kifejezések régi magyar fordítása); írt még a M. Nyelvőrbe (1898-99), az Alkotmány cz. napilapba (1898-1904), a Szent Gellért cz. folyóiratba (1899-1904), a Komáromi Hirlapba (1899), a Pannonhalmi szent Benedek-rend története cz. munka köteteibe, mely munkának II., III. és IV. kötetét szerkesztette és részben írta; munkatársa volt a Pallas Nagy Lexikona VII. és VIII. köteteinek.
Munkái:
Forgách Ferencz élete. Bpest, 1896.
Verancsics Antal élete. Esztergom 1898.
A mosonmegyei történelmi és régészeti egylet Emlékkönyve 1882-1898. A honfoglalás ezredéves ünnepélyének emlékére írta. Magyar-Óvár, 1898.
Ghimesi Forgách Simon báró. Bpest, 1899.
"Nullius" terület volt-e a bakonybéli apátság? Esztergom, 1900. (Különny. a M. Sionból.)
Forgách Ferencz biboros nagyszombati zsinata és előzményei. Bpest, 1900. (Különny. a Kath. Szemléből.)
Forgácz Ferencz esztergomi biboros. 5 képpel. U. ott, 1901. (Bőv. különny. a Századokból)
A kath. klérus törekvései az 1843-44. országgyűlés egyházi ügyeinek tárgyalása alatt. U. ott, 1901. (Különny. a Kath. Szemléből.)
A pápák és zsinatok reformáló törekvései 1243-1404. U. ott, 1903. (A pannonhalmi szent Benedek-rend története II. k.)
Guzmics Izidor apáti naplója. U. ott, 1903. (Különnyom. az Irodalomtörténeti Közleményekből.)
A bakonybéli apátság története I. kötet. Az önállóság kora 1023-1904. (A pannonhalmi szent Benedek-rend története VIII., IX.)
Komárommegyei benczés apátságok. Komárom, 1905. (Különny. a Komárom-megyei és városi Múzeum-Egyesület 1904. Értesítőjéből.)
A pécsváradi benczés apátság. Bpest, 1905. (Különny. a Kath. Szemléből.)
Jerosini Brodari János (1471-1539.) U. ott, 1907. Székfoglaló. (Felolvasások a Szt. István-Társulat tud. és irod. osztály üléseiből. 62. sz.)
Álnevei és jegyei: Pongrácz Sándor, S. P., Srs., Sr. és &.
Studien und Mittheilungen aus d. Benediktiner u. Cist. Orden 1897. és köv. évf.
Századok 1898., 1900., 1903., 1905.
M. Szemle 1902.
Kath. Szemle 1902., 1904.
M. Sion 1904.
Előkelő Világ 1904-1905.
M. Könyvészet 1903., 1904.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900. és önéletrajzi adatok.