Soterius Frigyes (sachsenheimi),
cs. kir. főtörvényszéki tanácsos, S. János városi főpénztárnok és Conrad Jusztina fia, szül. 1821. márcz. 5. Nagy-Szebenben; miután szülővárosában a gymnasiumot bevégezte, Marosvásárhelyt a jogot Dosa Elektől tanulta; ennek bevégezte után az ottani kir. táblánál, majd Kolozsvárt az erdélyi kir. kormányszéknél és a nagy-szebeni városi és kerületi törvényszéknél hivataloskodott. 1845-ben az erdélyi udvari kanczelláriánál vállalt hivatalt; miután nagybátyja Conrad Ferencz, kinek gyűjteményét örökölte, meghalt, 1847. okt. mint udvari ágens foglalta el annak állását. Az 1848. szabadságharcz kitörésekor, elhagyta Bécset és az erdélyi szászok futárként küldték Windischgrätz herczeg tábornagyhoz, kitől 6000 fegyvert hozott Nagy-Szebenbe. A szabadságharcz után az arany érdemkereszttel tüntették ki és 1849 őszén Nagyszeben kerületi cs. kir. főbiztossá nevezték ki. Erdély igazságügyi szervezésekor tartományi tanácsos lett és a bécsi cs. k. igazságügyi miniszteriumban alkalmazták; 1854. okt. 4. pedig cs. kir. főtörvényszéki tanácsossá léptették elő; ezen állásában működött 1857. június 1-én Bécsben bekövetkezett haláláig.
1848-49-ben publicistikailag is foglalkozott.
Munkája: Das allgemeine bürgerliche Gesetzbuch vom 11. Juni 1811 gültig für Siebenbürgen vom 1. Sept. 1853, verglichen mit dem siebenbürgischen Civilrechte. Wien, 1853-1856. Nyolcz füzet, 8rét 702 és 6 oldal. (Ezen munka a 16. fejezetig terjed és a szerző halála miatt befejezetlen maradt.
Trausch-Schuller, Schriftsteller-Lexikon III. 325., IV. 439. l.
Zimmermann, Franz, Handschriftliche Urkunden – Sammlungen. Hermannstadt, 1884. 15. l.
Petrik Bibliogr.