Soterius Arthur (sachsenheimi),
orvosdoktor, szül. 1852. júl. 31. Békés-Csabán, hol atyja a 8. sz. dsidásezredben mint főhadnagy szolgált. 1860-ban szüleivel hazájába Medgyesre költözött; itt végezte a gymnasiumot, felsőbb iskoláit pedig Gráczban, Würzburgban, Berlinben és Bécsben, hol az egyetemen az egyetemes orvostudományokból orvosdoktorrá avatták. Az 1878. boszniai hadjáratban három hónapig működött a travniki tábori kórházban mint önkéntes. Miután teljesen a katonai pályára akart lépni, 1881. Bécsben a katona-orvosi tanfolyamra iratkozott be s 1882. febr. 25. a trieszti helyőrségi kórházba osztották be. 1883. febr. 28. az osztrák-magyar Lloyd-gőzhajótársaság kötelékébe lépett mint hajózási-orvos; megfordult a Közép-tenger partjain, kétszer volt Braziliában, a Vörös-tenger környékén, Keletindiában, Ceylon szigetén, Sumatrában, Hátsó-Indiában és Chinában. Két évi folytonos tengeri utazás után megvált állásától és 1885. márcz. 31. Földváron (Brassóm.) körorvosi hivatalt vállalt és 1889. febr. 1. óta a nagy-szebeni városi kórház orvosa.
Czikkei a Siebenb. d. Tagblattban (1896. 6880., 6898. és 6899. sz. Von Siebenbürgen nach Spitzbergen).
Munkája: Theodor Billroth. Vortrag, gehalten am 29. Dezember 1896. im Komitatssaale. Hermannstadt, 1897. (Különnyom. a Siebenb. d. Tagblattból.)
Trausch-Schuller, Schriftsteller-Lexikon IV. 439. l.