marosvásárhelyi származású, orvosdoktor; orvosnövendék korában Pesten 1791-ben érdeklődni kezdett az ébredő magyar szinészet iránt és egy önként alakuló színtársulatban részt is vett és színműveket írt; de nemsokára megvált a szinészettől és Deésre költözött, hol gyakorló-orvos és Belső-Szolnokmegye főorvosa lett.
Levelei a magyar szinészetről. Pest, 1782. július 23., 1791. okt. 5., 21. (Reform 1871. 166. sz.)
Munkái:
Magyar Pénelopé, avagy az állhatatos szeretet példája. Víg játék öt fel-vonásokban. Pest, 1791. Az író költségével.
A megszomorított ártatlanság. Avagy az ártatlan Etelka méltatlan szenvedése. Szomorújáték öt felvonásban ... 1792. U. ott, 1793. (Magyar Játék-Szin II. kötet 1. darabja. Dugonics Etelka cz. regényét dolgozta fel. Pesten, Budán és Kolozsvárt sikerrel adták elő.)
Természeti és polgári közönséges geografia, az újjabb természeti tapasztalásokhoz és a polgári leg-újjabban esett változásokhoz intézve 3 darab. Kolosvár, 1803. (Hiradása külön is megjelent Deésen 1803. ápr. 8. Két szindarabja ismeretlen.)
Előnevét marosvásárhelyinek és bádokinak, családi nevét pedig Sósnak is írta.
Honművész 1837. 33. sz.
Danielik, M. Irók II. 285. l.
Toldy Ferencz, M. Költészet története. Pest, 1867. 380., 454. l.
Nagy Iván, Magyarország Családai X. 314. l.
Bayer József, Magyar Játékszín története I., II. és M. Drámairodalom története I., II.
Petrik Bibliogr.
Pallas Nagy Lexikona XV. 98. l.
Ferenczi Zoltán, A kolozsvári színház és szinészet története. Kolozsvár, 1897. és a m. n. múzeumi könyvtár példányaiból.