országgyűlési követ, S. József birtokos és Ürményi Mária fia, szül. 1784. decz. 6. Sárdon, (Somogym.); tanulását a nagykanizsai gymnasiumban kezdette, majd Pécsett az akkori akadémián folytatta, a hol a bölcseleti tanfolyam után a jogit is megkezdette, melyet Pesten fejezett be. Mint jurátus gróf Széchényi Ferencznél foglalkozott. Ennek végeztével főnöke, ki akkor Somogymegye főispánja volt, a megye tb. jegyzőjének nevezte ki. 1806. rendes aljegyző, 1808. főjegyző lett. 1809. megyéje a hadi tudósítások megszerzése végett a francziák ellen hazánkban harczoló táborba küldte. Somogy vármegyének az 1811., 1830., 1832. és 1839. évi országgyűléseken jeles követe, 1813-ban másod alispána volt, mely hivataláról 1815. leköszönt, és 1817. az árvaszéki elnökséget vállalta el, melyet 1848-ig viselt. Közben teljesen a mezei gazdaságnak szentelte idejét és birtokán okszerű gazdaságot folytatott. A magyar gazdasági egyesületnek fiával, S. Pállal együtt, kezdettől fogva tagja volt. 1863-ban Szörnyén rablók által megtámadtatván, megkínoztatott, úgy hogy egyik karja is eltört. Karja összeforrván előbb Pécsett, majd Pál fiához Pestre vonult, hol 1866. jún. 9. a gazdasági egyesület választmányi tagnak megválasztotta. Érezvén hanyatlani testi erejét, utolsó évében Sárdra költözött, hol 1870. decz. 19. meghalt.
Munkája: Az 1839-40. eszt. országgyűlés bevégeztével tek. ns. Somogy vármegyének karai és rendei elejbe terjesztett Jelentése... és mező-szegedi Szegedy Sándor országos követ uraknak, közrebocsáttatott a megyei karok rendeléséből és a nemesi rend költségén Kaposvárott aug. 1-ső napján tartott nagygyűlésből. Hely n. (1840)
Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak.
Nagy Iván, Magyarország Családai X. 301., 304. l.
Vasárnapi Ujság 1871. 1. sz. arczk.
Galgóczy Károly Emlékkönyve. Bpest, 1885. V. 62-70. l.
Petrik Bibliogr.
Pallas Nagy Lexikona XV. 81. l. és gyászjelentés.