hírlapszerkesztő, szül. 1854. febr. 24. Pozsonyban; már tanuló évei óta többnyire külföldön élt (Olasz-, Német-, Francziaországban), részben mint nevelő.
Az írói pályára aránylag későn lépett; magyarul elbeszélései, németül versei és műfordításai, mindkét nyelven pedig politikai, társadalmi és művészeti érdekű irányczikkei jelentek meg folyóiratokban és hirlapokban; így hazánk (1894. 274. sz. Operánk és jövője), Élet, Westöstliche Rundschau (1894-1895), Neues Politisches Volksblatt, majd a Budapester Tagblatt hasábjain; az utóbbinak 1896 közepe óta főmunkatársa (főleg a művészeti rovatban), 1896 február óta felelős szerkesztője.
Czikkei a Művészeti Tudósítóban (1898. Mascagni, Színpadi rendezés az Operában).
Munkái:
Raffael. Drama in vier Aufzügen von Anton Váradi. Aus dem Ungarischen übertragen. Budapest, 1894.
Iskarioth. Tragödie in fünf Aufzügen von Anton Váradi. Aus dem Ungartschen übertragen. U. ott, 1895.
Karen. U. ott, 1899. (Német operaszöveg 3 felv. Czobor Károly zenéjére magyarra ford. Kern Aurél; csak a fordítás jelent meg, közös szerzőség jelzésével. Előadta 1899. a m. kir. Opera.)
Ninon, Oper in 2 Akten ... Deutsch übersetzt ... Musik von Eugen Stojanovits. (U. ott, 1899. Ábrányi Emil operaszövegének német fordítása.)
Bánk-bán U. ott, 1902. (Egressy Béni operaszövege, Erkel Ferencz zenéjére. Megjelent a dalmű teljes, énekes zongoraátiratában.)
Kéziratban maradt több magyar szerző drámájának, illetve opera- és operettszövegének német fordítása, előadásra készen.
A m. n. múzeumi könyvtár példányairól és Kereszty István szives közlése.