földbirtokos, nyug. kir. törvényszéki elnök, szül. 1815. aug. 16. Miskolczon (Borsodm.), elszegényedett nemes szülők fia; a gymnasiumot is ott végezte; 1832-ben a pesti egyetemre ment a bölcseletet hallgatni. Horvát István rendkívüli óráira is eljárt. Imre János bölcseleti tanárnak kedvelt tanítványa volt. 1834-ben Egerben hallgatta a bölcselet II. évét és ott kezdett a költészettel foglalkozni. 1835-ben mint első éves joghallgató Kassára ment és 1836-ban a jogi pályát ott végezte. 1837-ben kezdte használni a Ladár keresztnevet László helyett. Ez évben hívta meg báró Maithényi Antal liptói főispáni helyettes, titkárának és hozzá ment Pestre, hol ápr. 15. esküdött fel Végh István itélőmester mellé jurátusnak. 1839. nov. 18. ügyvédi vizsgát tett. 1840-ben a pozsonyi országgyűlésen volt Maithényi báróval. 1841-ben Maithényi Antalnak, ekkor már liptói főispánnak uradalmi ügyésze, Liptó- és Hontmegyék táblabirája lett. Letette a váltóügyvédi vizsgát. 1843. ismét a pozsonyi országgyűlésre ment; ott jobban kiképezte magát az ének-, hegedű-, fuvola-, festészet- és rézmetszésben, azon idő alatt míg az országgyűlés előtt a vizek szabályozására összeült országos küldöttség tollnokának alkalmazták. 1844. öröksége átvételére Miskolczra visszaköltözött. 1846. Borsodmegye aljegyzője lett. 1848-49-ben mint a borsodmegyei önkéntes vadász-csapat tagja résztvett a hadjáratban. 1850. megnősült és Nemes-Bükkre tette át lakását. 1861. Borsodmegye törvényszéki birójává választották, de e tisztségről az összes tisztikarral együtt leköszönvén, 1865. báró Vay Miklós főispán által másod alispánná neveztetett ki. 1867. az edelényi kerület Deák-párti programmal országgyűlési képviselővé választotta. 1872. a miskolczi kir. törvényszék elnökévé neveztetett ki; 1876-ban elbetegesedése miatt nyugalomba helyeztetett és szuhogyi (Borsod-megye) birtokára vonult, hol 1890. márcz. 15. meghalt.
Költeményeket, beszélyeket, czikkeket írt a Hasznos Mulatságokba (1832. költ.); a Kovacsóczy Szemlélőjébe (1836. Sírvirágok, beszély); a Részvét Gyöngyeibe (1838. elb.); a Kovacsóczy Közlemények cz. divatlapjába (1839. költ., 1841. két beszély); a Világba és a Nemzeti Ujságba (1842. megyei tudósítások és czikkek németből ford.); a Pálffy Albert szerk. Közvéleménybe (1868. egy pár czikket, különösen a kir. tábla decentralizálásáról).
Munkája: Bimbó Füzér. 1836. Kassa.
Kassán joghallgató korában (1836-ban) «Szerelem koszorúja» cz. vígjátékot írt Komlósy színtársulata számára, mely megbukott. 1846-ban elbeszéléseit sajtó alá rendezte, melyek azonban kiadatlanok maradtak.
Álnevei és jegye: Somogyi Ladár, Sierra Leone, Sas Leo és S. L. (a Hasznos Mulatságokban, Szemlélőben, Honderűben, Kunoss Részvétgyöngyeiben, Bajza Almanachjában, a Közleményekben és a Közvéleményben).
Borsodmegyei Lapok 1884. 41. sz.
Petrik Bibliogr.; önéletrajzi adatok és gyászjelentés.