bölcseleti doktor.
Czikkei a Földrajzi Közleményekben (1881. A maorik, 1885. Az égövek és a művelődés); a Jász-Nagykún-Szolnokban (1882. 26., 27. sz. Petőfi mint hazánk leírója, 1887. 3. sz. Mikor még nem örültünk a «Szent István»-ban, 1888. 3. sz. Petőfi megyénkben); a Budapesti Szemlében (1886. könyvism.); a Fővárosi Lapokban (1891. 121. sz. Carmen Sylva, Manole mester, 1892. 6. sz. Dóczi L. és Strauss «Pázmán lovag»-járól.)
Munkája: Melanezia etnografiája különös tekintettel a lakosok szellemi, erkölcsi életére és nyelveire. Rövid összehasonlító melanéziai grammatikával. Tudori értekezés. Szolnok, 1880.