hirlapíró, szül. 1852. jan. 16. Kaposváron (Somogymegye); 1873-76. Lónyay Menyhért titkára volt. 1878-ban megindította a Magyar Lexikont, mely 1885-ig XVII kötetben jelent meg (ism. Budap. Szemle XVII. 1878. sat.); 1879. deczember 15. az Ország-Világ cz. kéthetenként megjelenő ismeretterjesztő képes lapot, melyet félévig szerkesztett, összesen 10 füzetet. 1886-87-ben a Nemzeti Ujságot szerkesztette. 1892 óta a Budapesti Hírlap munkatársa.
Czikkei a Nemzeti Hirlapban (1879. 11. sz. Az irodalmi lapok ügyében); a Pesti Hirlapban (1880. 119. sz. A magyar regényirodalom emelése); a Magyar Szóban (1901. 251. sz. Szumir őseink); a Budapesti Hirlapban (1902. 290., 291. sz. A szumirok, 1903. 354. Etruszkok és magyarok, 1904. 356. Nyelvészeti furcsaságok; Isten, templom, táltos, 1905. 103. Ho-kjen, 168. A tikszoszok, 1906. 30. Kjökkenmödlinger) sat.
Munkái:
Die Tochter Nanas, pariser Sittenroman von Alfred Sirven und H. Leverdier. Aus dem Französischen übersetzt. Budapest, (1881). Két kötet.
Kötéltánczosnő. Vast. Ricouard regénye. Francziából ford. U. ott, 1882. Két kötet. (Révay-féle Salon-Könyvtár 28., 29.)
A Kreutzer szonáta. Regény, irta Tolstoj Leó, ford. U. ott, 1890.
Dolgozzatok még a mécsetek ki nem alszik. Regény a kereszténység első korszakából. Irta gróf Tolsztoj Leo. Ford. U. ott, 1891.
Olasz társalgási nyelvtan iskolai és magán használatra a Gaspey-Sauer-tanmód szerint. A magyar nyelvhez alkalmazva. 2. jav. kiadás. U. ott, 1894. (3. jav. kiadás. U. ott, 1907.)
Öt nyelvű szótár. A magyar, német, angol, franczia és olasz nyelv szótára. U. ott, 1895. Két kötet.
Gyakorlati magyar nyelvtan német ajkúak számára. U. ott, 1897.
Gyakorlati angol nyelvtan. U. ott, 1897.
Gyakorlati francia nyelvtan. U. ott, 1897. (Mind a három Gyakorlati nyelvtant Glück Frigyessel együtt írták és «Gyakorlati nyelvtanok a pinczér-tanoncz szakirányú iskolák számára» gyűjtő czímmel jelentek meg.)
Szumirok és magyarok. U. ott, 1903. (A szakkörökben érdekes polemiára adott alkalmat.)
Emlékezzünk régiekről. Ul. ott, 1908. (Ism. Bud. Hirlap 47. sz.)
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XV. 77. l. II. Pótkötet 1904. 601. l.
M. Könyvészet 1903.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.
Corvina 1907. 30. sz.