egyház-jogi doktor, szül. 1816. jun. 2. Komáromban, hol atyja szűrszabó volt; u. ott végezte a gymnasiumot és esztergomi főegyházmegyei pap lett. A pozsonyi Emericanumban töltött év után, a bölcseletet 1832-33-tól Nagyszombatban, a theologiát 1834-től Bécsben hallgatta. 1839-ben fölszenteltetett. Káplán volt Esztergomban, 1841-43. a Religió és Nevelés segédszerkesztője Pesten, 1843-49. káptalani könyvtárnok Esztergomban; azután 1850-55-ig mint missionarius működött Éjszakamerikában a buffalói megyében és lelkész volt Densville városban. Hazájába visszatérve, a szent István-társulat aligazgatójává lett. Meghalt 1856. jun. 5. Budán.
Számos czikket és költeményt irt angol, franczia, olasz és spanyol nyelven. Czikkei közül a jelesebbek: a Religió és Nevelésben (1841. I. Nemes viselet a szerencsétlenségben, Pünkösd, Morus Tamás végpillanatai, II. Hálás emlékezés a chambergi apáczákról, Adventre, Konrád a gyermekbarát, 1842. I. Wiseman Miklós mellipotamosi püspöknek Angolország mostani vallási mozgalmairól Shrewsburg püspökhöz írt levele, 1843. II. Pythagorási lélekvándorlás még most is, Szent-István első vértanu, 1844. I. A kath. missiók jelen állapotja, 1846. Migne abbé irodalmi munkássága Francziaországban, Ő szentségének a római pápának életmódja, Egy keresztény vándor naplójából, mely Rómát ismerteti személyes tapasztalásból, 1854. Négy év az éjszakamerikai missiókban); az István bácsi naptárában (1857. Látogatás a Vezuvon, 1863. A római vatikáni könyvtárról, töredék S. 1845. naplójából).
Munkája: Theses ex universo jure naturali et ecclesiastico quas in regia scient. universitate Pestiensi pro consequendo dris juris ecclesiast. gradu academico publice defendendas suscepit. Pestini, 1847.
Religio 1866. I. 45. sz.
Családi Lapok 1856. I. 15. sz.
Ferenczy és Danielik, M. Irók I. 416. l.
Petrik Bibliogr.
Zelliger Alajos, Egyházi irók Csarnoka. Nagyszombat, 1893. 481. l.
Komárom. Bpest, 1908. 362. l. (Magyarország Vármegyéi) és gyászjelentés.