Somló Sándor (családi nevén: mogyorósi és bánóczi Hlavathy Ödön),
a budapesti nemzeti színház igazgatója, szül. 1859-ben Kaposon (Ungm.); atyja ki a premontreiek jószágigazgatója volt, fiának gondos nevelést adott. Korán érdeklődött a történelem, a népmesék és dalok iránt. Iskoláit Ungváron és Pesten járta; itt annyira erőt vett rajta a színpad utáni vágy, hogy megvált az iskolától és 1875-ben az országos szinészeti iskolába lépett Somló név alatt. Mivel szülei e lépése miatt megvonták tőle anyagi támogatásukat, súlyos küzdelmek közt élt másolásból és statisztaságból. Rendszeresen ez időben kezdett irogatni verseket, eleinte a Magyarország és Nagyvilágba és színdarabokat, melyekért Szigligeti is bátorította. A szinésziskolából 1878. Győrbe ment, hol három évet töltött; itt adták elő első népszínművét: Apa és fiú, mely azonban nem tetszett. Azután Sopronban, Komáromban, Esztergomban, Pozsonyban, Szombathelyen és Debreczenben fordult meg. 1887. a pozsonyi Toldy-kör Gorgo cz. tragédiájának ottani nagy hatásáért ezüst koszorúval tisztelte meg. 1893-tól a nemzeti színház tagja, 1902 óta igazgatója; mint szinésziskolai tanár is működött Rákosi Szidi iskolájában. A Kisfaludy-társaság 1897. tagjává választotta. 1899. deczember 23. a Petőfi-társaság választotta tagjává. A nemzeti színház nyugdíjintézetének elnöke; a szerzői jogról szóló 1884: XVI. t.-cz. 31. §-a értelmében Budapesten alakított állandó szakértő bizottságnak is tagja.
Czikkeket, költeményeket sat. írt a Képes Családi Lapokba (1885. költ., 1895. elb.), az Arad és Vidékébe (1887-88. költ.) és az aradi Alföldbe, a Kisfaludy-társaság Évlapjaiba (1887. Az apród, költ., Egy királyleány története, Bulyovszky Gyuláné jutalmával kitüntetett pályamű, 1901. Szerelem cz. tragédia I. felv. Székfoglaló), a Pozsonymegyei Közlönybe (1889. 55. sz. Szigligeti Ede); a Hazánkba (1895. 31. sz. Szigeti József); az Ország-Világba (1896. költ., 1904. 20. sz. Jókai és Frankenburg).
Munkái:
Költemények. Bpest, 1878. (Halleluja! Románcz. Egy Syrén dalai, Raoul szerelme, dramolette egy felv. Ism. Nemzeti Hirlap 239., Petőfi-társaság Lapja II. 20. sz.)
Éjszakák. Győr, 1880. (Költemények, ism. Sopron 52. sz., 1890-ben nyerte a Teleki-jutalmat.)
Első szerelem, vígj. 3 felv. Bpest, év n. (1884.) (A gróf Teleki-alapítványból 100 arany pályadíjjal jutalmazva; először adták a budapesti nemzeti színházban 1885. márcz. 29., de elbukott. Új olcsó kiadás. Szépirodalmi Könyvtár 2. U. ott, 1886.)
Bolyongás (1882-1892.) Arad, 1893. (Összegyűjtött költeményei. Ism. Vasárnapi Ujság 22. sz. sat.)
Az apród. A szerzetes. Falusi történet. Az arany fésű. Yorick. Bpest, 1893.
Fra Girolamo. Tragoedia öt felv. A m. tud. Akadémia által a gróf Teleki-, a nemzeti színház által a Rökk Szilárd-pályadíjjal koszorúzva. U. ott, 1896. (Színre került először a budapesti nemzeti színházban 1895. ápr. 19.)
Zsolt vezér ifjúsága. Történeti vígj. 3. felv. A m. tud. Akadémia által a báró Bánffy Dezső-, a Nemzeti Színház által a Rökk Szilárd-pályadíjjal koszorúzva. U. ott, 1897. (Előadatott a nemzeti színházban 1896. máj. 8. Ism. minden napilapban.)
IV. István. Történeti tragoedia öt felv. U. ott, 1898. (Színműtár 6. Az Akadémia Kóczán-jutalmát nyerte.)
A szombatosok. Tört. színmű 3 felv. A Kisfaludy-társaság által b. Bornemisza Károly adományából jutalmazva. U. ott, 1899. (Fővárosi Színházak Műsora 52., 97., 98.)
Kéziratban Apa és fiú cz. első népszínműve, előadták Győrött a 70-es évek végén; Sirius cz. tragoediája és egy Prolog 1881. az egri színház megnyitására, 1882-84. Debreczenben, Nagyváradon és Szegeden élénk hatással került színre; 1885. Ovid cz. vígjátékával az Akadémia Teleki-díját nyerte el; 1887. Gorgó cz. tragoediája a Csiky Gergely Vasemberével szemben két szavazatot nyert az Akadémiánál. (Ism. Délmagyarországi Közlöny 1888. 266. sz.); Nagyravágyó cz. tragoediája 1889. Teleki-díjat nyert; Királyi házasélet, vígj. 3 felv. (először adták a nemzeti színházban (1899. jan. 20.); Királyi házasélet cz. történeti vígjátékával megnyerte 1896-ban a Vígszínház 1000 frtos díját.
Fővárosi Lapok 1884. 72. sz.
Vasárnapi Ujság 1887. 7. sz.
Kisfaludy-Társaság Évlapjai Uj F. XXI., XXXVIII.
Kiszlingstein Könyvészete.
Akadémiai Értesítő 1890. 134. l.
Tanulók Lapja 1895. 18. sz. arczk.
Pallas Nagy Lexikona XV. 71. l., XVIII. 581. l.
Nemzet 1897. 35. sz.
B. Virágh Géza, A magyar színművészet. Bpest, 1900. 47. l.
M. Könyvészet 1901.
Bpesti Hirlap 1902. 113. sz.
Szinház és Élet 1904. 41. sz. arczk.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.