bölcseleti doktor, a kegyes tanítórend tartományi főnöke, a m. tudom. Akadémia levelező tagja, szül. 1813. okt. 9. Bándon (Veszprémm.); a gymnasiumot Veszprémben végezvén, 1832. szept. 25. a kegyes-tanítórendbe lépett Trencsénben. A noviciatus után 1835-ben Nagy-Kanizsán próbaéves tanár, 1836-37. pedig Váczon bölcselethallgató volt és 1837-ben a pesti egyetemen bölcseleti doktorrá avatták. 1838-39. Nyitrán és 1840. Szt.-Györgyön hallgatta a theologiát és gróf Nádasdy Ferencz püspök szentelte fel misés pappá. Gymnasiumi tanár volt 1840-42. Tatán, 1844-ig Budán; ekkor az egyetemes-történelmi tanszéket foglalta el a váczi lyceumban, de előadta az érem- és oklevéltant is. 1849-ben Mernyén, a kegyesrend custodiatusi birtokán élt mint ellenőr. Hazafias érzülete 1849-ben a szabadságharcz leveretése után megrovást vonván magára, az ideiglenes kormányzó által a tanítástól is eltiltatott. Azonban a következő évben már ismét tanár volt Szegeden, hol a vallástant, a magyar nyelvet és irodalmat adta elő. 1851-ben a rend pesti nagygymnasiumába helyeztetett át: itt a történelem, földrajz, szám- és mértan tanára volt 1858. októberig. A fővárosban az ő lelkes történelmi előadásai csakhamar annyira elhíresedtek, hogy a gymnasiumi ifjúságnak szánt iskolai padokat idegenek, meglett férfiak is számosan fölkeresték. De ugyanez évben el kellett hagynia Pestet, mert a germanizáló kormány szemében szálka lévén a kegyes-rendiek működése, követelte, hogy a gymnasiumokban németül tartassanak az előadások. S. erre semmikép sem volt rábírható és ezért Szegedre küldték a történelem, földrajz és mennyiségtan tanárául. A m. tud. Akadémia ezen év decz. 15. levelező tagjának választotta. Szegeden 1864. végéig működött; időközben több kitüntetésben részesült, 1860-ban házi másodfőnökké s gymnasiumi igazgatóvá, 1862. pedig kormánytanácsossá neveztetvén ki a rend által. 1861-ben Schröck családi nevét Somhegyire változtatta. 1865-ben Pestre hívatott és itt kormánysegéd, főgymnasiumi igazgató és a történelem tanára lett. 1866-ban b. Eötvös József őt az egyetemen az egyetemes történelem, a történelmi módszertan és encyclopaedia rendes tanárává nevezte ki. 1867. Purgstaller József tartományfőnök gyöngülésével rendfőnöki helyettessé választatott; még ugyanazon évben Purgstaller halálával a kegyes-tanítórend tartományi főnöke lett. Ez utóbbi minőségben 12 évig, t. i. haláláig működött, mely 1878. júl. 1. következett be Budapesten.
Czikke az Akadémiai Értesítőben (1859. A keresztes hadjáratok és azok eredményei).
Munkái:
Bolla Márton Egyetemes világtörténetének főbb vonalai. Pest, 1855-47. Három kötet. (Az I. és II. kötetet fordította névtelenül.)
Egyetemes világtörténet a felsőbb gymnasiumi ifjúság számára. I. kötet. Ó-kor. Pest, 1851. (2. kiadás. U. ott, 1856., 3. k. Pozsony, 1862., 4. k. 1865., 6. jav. k. 1870. U. ott, 7. k. Pest, 1873., 7. jav. k. Bpest, 1878., 8. jav. k. U. ott, 1880., 9. jav. k. 1883., 10. jav. k. 1886. U. ott.) II. kötet. Középkor. Pest, 1853. (3. k. Pozsony, 1863., 5. jav. k. U. ott, 1870., 6. k. Pest, 1873., 7. jav. k. Bpest, 1875., 8. k. U. ott, 1883.) III. kötet. Újkor. Pest, 1856. (3. k. Pozsony, 1864., 4. jav. k. U. ott, 1870., 5. k. Pest, 1874., 6. jav. k. Bpest, 1875., 7. jav. k. 1883., 8. jav. k. U. ott, 1886.)
Ferenczy és Danielik, M. Irók I. 407. l.
Akadémiai Almanach 1861. 170., 1880. 271. l.
Hazánk és a Külföld 1866. 34. sz. arczk.
1879: Vasárnapi Ujság 28. sz. arczk., Kath. Hetilap 28. sz., P. Napló 159. sz., Egyetértés 181. sz., Ellenőr 318. sz., Hon 159. sz., A kegyes-tanítórend Névtára; Kalmár, Az Urban elhunyt rendtagok kegyeletes emlékezete; Lengyel József, házfőnök, Somhegyi Xav. Ferencz emlékezete.
Petrik Könyvészete, Bibliogr. és M. Könyvészet 1886-1900.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XV. 70. l.