bölcseleti doktor, felső ipariskolai tanár, szül. 1865. aug. 29. Budapesten; a főreáliskolát és egyetemet Budapesten végezte. Középiskolai alapvizsgálatot a magyar és német nyelvből tett és bölcseleti doktor lett. Másfél évig a tanárképző főgymnasiumban működött; majd nevelő volt Pozsony-Főréven gr. Csáky Jenő házánál, Ödön fiát 1889-94. a középiskola tárgyaira tanította. Ez idő alatt több ízben járt Német s Olaszországban és a Balkánon. 1894-től a pozsonyi kereskedelmi akadémián négy évig működött, tanította a magyar, német és franczia nyelvet. Azután a budapesti VII. ker. polgári iskolához került tanárnak. 1900. szeptember elseje óta pedig felső építőipariskolai tanár Budapesten.
Czikkei közül a Fővárosi Lapokban (1885. 217., 218. sz. Shakespeare-Bacon vita, 1886. 15. könyvism., 1887. 27. Az Akadémia új olvasó-könyvei, Az Akadémia vállalatának rövid ismertetése, 225. Gróf Gvadányi József, 1888. 249. Az első magyar színigazgató: Kelemen László, 337. A karácsonyi mysteriumok eredete, 1889. 193. könyvism.); az Egyetemes Philologiai Közlönyben (1887-88. könyvism., 1889. A karácsonyi mysteriumok eredete); a M. Szemlében (1890. könyvism.); a Nyugatmagyarországi Hiradóban (1895. 13., 14. Bosnyák hősdalok, 35-37. sz. régi magyar dalokról); a Jelenkorban (1896. 7. sz. Az ezredév és a könyvkereskedések); a Polgári Iskolai Közlönyben (1899. A műtörténelmi anyag behozatala a polgári fiúiskolák tantervébe); a M. Szemlében(1901. Shakespeare apokrif levelei); a M. Salonban (1903. Rovásos jeleinkről); az Ethnographiában (1904. Ethnographia és aesthetika, külön nyomatban is); a Tanulók Lapjában (1904. 13-15. sz. Jókai írói egyénisége); a Népnevelésben (1906. Népkönyvtárak szervezése); írt még az Ország-Világba, M. Geniuszba, Budapesti Szemlébe és M. Ifjúságba sat.
Munkái:
Ki a legény a csárdában? Megtörtént história. Bpest, év n. (M. Mesemondó 34.)
Az ingovány-vár. Történeti elbeszélés a magyar ifjúság számára. U. ott, 1893. (Hazafias Könyvtár 10., 2. kiad. U. ott, 1906.)
A hős varga. Történeti elbeszélés. U. ott, 1894. (Hazafias Könyvtár 17., 2. kiadás. U. ott, 1896.)
Az áruló. Történeti elbeszélés. U. ott, 1894. (Hazafias Könyvtár 19.)
A Bethlehem a népmysteriumokban és a dráma történetében. U. ott, 1894. (Különnyom. az Egy. Philol. Közlönyből.)
Ágyúdörgés között. Tört. elbeszélések a régi időkből. A magyar ifjúságnak. U. ott, 1895. (Hazafias Könyvtár IV. Többekkel együtt.)
Uti rajzok. Képek Boszniából, Horvátországból és Dalmácziából. U. ott, 1901. (Ism. Vasárnapi Ujság 23., Budapesti Hirlap 220. sz., Budapesti Napló 149. sz. sat.)
Szociologia, ipartörténet és ethnologia. U. ott, 1904. (Különny. az Iparoktatásból.)
Az ipartörténet főbb korszakai. U. ott, 1906. (Különny. az Iparoktatásból.)
Az ipari munka sorsa az újkorban. U. ott, 1906. (Különny. az Iparoktatásból.)
Az énekesrendek keletkezése. U. ott, 1907. (Különny. az Ethnographiából. Ism. Bud. Hirlap. 276. sz., P. Napló 276. sz.)
Schack Béla, Kereskedelmi iskoláink és tanáraik. Bpest, 1896. 68., 164. l.
M. Könyvészet 1901.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.
M. Állam 1907. 265. sz.