kir. tanácsos és polgármester, szül. 1844-ben Miskolczon; középiskoláit ugyanott végezte; jogi tanulmányait Kassán és Eperjesen folytatta; 1868-ban ügyvédi vizsgát tett. 1865. ú. n. kiskövet volt Horváth Lajos akkori országgyűlési képviselő mellett, 1867-69. között egyháztanácsi jegyző a ref. egyháznál, tiszteletbeli megyei esküdt, a miskolczi nemzeti kaszinó titkára és később igazgatója. 1870-71-ben a városi sommás biróságnál mint birósági jegyző működött. Ekkor volt egyházi tanácsos és 1873-77-ig városi tiszti ügyész. 1875-től az azon időben megalakult miskolczi szabadelvű párt elnöke, 1877-78-ig pedig a megyei árvaszéki ülnök volt. 1878-ban és később még két ízben újra megválasztatott polgármesterré. 1887-től a borsod-miskolczi gőzmalom, valamint a miskolczi takarékpénztár igazgatósági tagja. Több közjótékonysági és közművelődési intézmény vezetésében vett kiváló részt, így a borsod-miskolczi közművelődési és múzeum-egyesület elnöke volt. 1881-ben a Ferencz József-rendet, 1890-ben pedig a kir. tanácsosi czímet kapta. Az 1901. választáskor Miskolcz város déli kerülete szabadelvű programmal országgyűlési képviselővé választotta. Tagja volt a közigazgatási bizottságnak. Meghalt 1905. decz. 6. Miskolczon.
Czikkei a Jogtudományi Közlönyben (1882. Esküdtszéki levelek).
Munkája: Miskolcz város tekintetes képviselő közgyűléséhez hivatalos jelentése az 1878. aug. 30-31. árvíz lefolyásáról, annak pusztításairól és az árvízbizottság működéséről. Miskolcz, 1879.
Programbeszédei a helyi lapokban, országgyűlési beszédei a Naplókban vannak.
Sturm Albert, Uj Országgyűlési Almanach. Bpest, 1901. 361. l.
Vasárnapi Ujság 1902. 16. sz. arczk., 1905. 50. sz. (Nekr.)
Budapesti Hirlap 1905. 340. sz. (Nekr.)