ág. ev. kántor-tanító, szül. 1748. decz. 20. Závadon (Trencsénmegye); tanult Trencsénben, Modorban és Pozsonyban; előbb Trencsénben volt tanító és kántor, azután Ozoron, végre Szakolczán, hol 1803. jún. 14. meghalt.
Munkája: Melodyatura aneb Partytura t. j. Kniha blasozpewu, obsahugjci w sobě noty wssech pjsni duchownjch, které se welkem Kancionáli a ewangelickém funebráli nalezagj, gakowezto z mnohých chorálnich kněh hedliwě přepisal a w gedno uwedl. Brünn, 1798. (Énekeskönyv, minden egyházi énekek hangjegye, melyek a nagy Cancionaleban és a halotti énekeskönyvben stb. foglaltatnak.)
Toblič, Památka ... 1803. (Gyászbeszéd S. halálára). Rieger, Slovnik naučný XI. 612. l.
Petrik, Bibliogr. IV. 87. l.