jogi és államtudományi doktor, a fő- és székvárosi árvaszék elnöke, szül. 1841-ben Pesten; középiskoláit Pécsett, jogi tanulmányait 1866-tól 1871-ig a pesti egyetemen végezte. 1873-ban letette a jog- és államtudományi doktorátust, valamint az ügyvédi vizsgát. Még jogi tanulmányainak befejezése előtt, 1869. jan. 2. a pestvárosi törvényszéknél joggyakornok, 1871. pedig tollnok lett. A főváros szervezésekor a közigazgatási pályára lépett át és 1873. másodosztályú jegyzővé, 1874. decz. 31. az újonnan szervezett árvaszékhez ülnökké választották. 1878. elnökhelyettese, 1886. febr. 10. pedig elnöke lett a fővárosi árvaszéknek, mely állásában ma is működik. S dolgozta ki a fővárosi árvaszék szervezeti, eljárási szabályait, ügyrendjét s a gyámpénztári szabályrendeletet. 1891-ben Szilágyi, az akkori igazságügyminiszter, a polgári törvénykönyvet készítő szakbizottságba hívta meg és megbízta a gyámságot és gondnokságot tárgyaló rész kidolgozásával. Részt vett a házassági törvényt előkészítő igazságügyminiszteri szaktanácskozásokban. 1890-94. Erdélyi igazságügyminiszter az általános polgári törvénykönyv tervezetének előkészítése czéljából az igazságügyminiszterium kebelében szervezett állandó bizottság szerkesztőtagjává nevezte ki. Az örökösödési eljárásról szóló törvény előkészítésében is részt vett és utóbb az igazságügyminiszter a budapesti egyetemhez a jogtudományi államvizsgálati bizottság kültagjává nevezte ki.
Czikke a Jogtudományi Közlönyben (1901. A törvénytelen gyermek jogviszonyai a Tervezetben).
Munkái:
A gyámsági törvény (1877. évi XX. törvényczikk) magyarázattal ellátva. Bpest, 1882.
Családjog. U. ott, 1899. (Magyar Magánjog IV.)
A törvénytelen gyermekek jogállásáról. U. ott, 1902. (Jogászegyleti értekezések XXIV. 1.)
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XV. 9. l. (Pártényi.)
Petrik, M. Könyvészet 1886-90. és a m. n. múzeumi könyvtár példányairól.