jogi doktor, jogakadémiai tanár, Sipos Ignácz kincstári bányatiszt és Farkas Lujza fia, szül. 1843. nov. 1. Horgos-Patakon (Szrimbuly, Kővárvidék); a szülők a szabadságharcz okozta pénzválság és egyéb veszteségek miatt, nagy anyagi gondok közt neveltek föl tíz gyermekük közül ötöt tisztességesen. S. algymnasiumi tanulmányait Nagybányán, a felsőbbeket Szatmárt végezte; 1861-ben a nagyváradi jogakadémiára iratkozott be s magántanítással tartotta fenn magát; a német és franczia nyelvet is elsajátította és terjedelmes történelmi studiumokat tett. 1863-ban végezte jogi tanulmányait és ismereteinek bővítése végett az 1864-65. tanévre a bécsi egyetemre ment, hol a Weisz-féle 300 frtos ösztöndíjat nyerte. Az 1866-67. tanév alatt a pesti egyetemen a három karban a három doktori szigorlatot letette s 1867. jogi doktorrá avatták; ugyanazon évben ügyvédi vizsgát is tett. Ezután Szij József alapítványi ügyvédnél és Olay István nagyváradi ügyvédnél gyakornokoskodott három évig. Ezalatt 1868. alakult meg Biharmegyében a Deákpárt, melyhez csatlakozott és megindította 1868. máj. 2. a Nagyváradi Lapok cz. pártközlönyt; két év mulva azonban visszalépett a lap szerkesztésétől. 1870. jan. a kassai kir. jogakadémiához tanárrá neveztetett ki; rövid idő alatt az osztrák polg. törvénykönyvből egyetemi magántanárrá képesítettette magát. 1872. Svájczba és Németországba utazott és a Frankfurtban tartott 10-dik német jogászgyűlésről leveleket küldött a jogi szaklapba. 1873. máj. 6. saját kérelmére a nagyváradi kir. jogakadémiához helyezték át, hol a magyar és ausztriai magánjog tanszékét választotta s azonfölül a bányajognak is jogosított tanára volt. 1874-ben Párisba utazott. A nagyváradi községi iskolaelnöki tisztet is viselte. Meghalt 1901. febr. 9. Nagyváradon.
Czikkei a Várad cz. albumban (1863. XVI. Lajos franczia király halála); a Jogtudományi Közlönyben (1871. Bányajogesetek, Bányajogállapotok, 1872. Törvénymagyarázat az országbirói értekezlet VII. fej. 1. § d. pontja tárgyában, 1874. A görög bányatörvény és a Laurion-kérdés és könyvismertetés, 1875-76. Az atyasági kereset, 1876. Adalékok a jogok birtokához, 1877. Az újabb osztrák bányatörvényjavaslat és indokolása); a M. Jogászgyűlés Évkönyvében (1873. Minő elvek állapíttassanak meg a váltókereseti jog érvényesítésére, ha e jog külföldről érvényesíttetik belföldre, vélemény a nemzetközi váltójogból); a Községi jegyzők Naptárában (1874. Államjogunk újabb fejlődése); a nagyváradi akadémia Almanachjában (1876-77. A cselekvő végrendelkezési képesség, 1885-86. Szemle a bányajogi gyakorlat terén); a nagyváradi szépészeti egylet Felolvasása cz. munkában (1884. A gyarmatosítás kérdése Francziaországban).
Munkái:
Magyar bányajog. Nagyvárad, 1872. 16 kőmetszettel.
A szénbányászat joga és a földbirtok. Bpest, 1893. (Különnyomat a Nemzetgazdasági Szemléből.)
A bányatörvényjavaslat. Birálat és ismertetés. U. ott, 1895. (Különnyomat a «Jog»-ból.)
Különnyomatban még megjelentek:
Házassági vagyonjogunk átalakulása ...
A törvénytelen gyermek és az öröklési jog ...
A viszkereseti jog a nemzetközi váltójogban... (A M. Jogászgyűlés Évkönyvéből.)
Petrik Könyvészete.
Bozóky Alajos, A nagyváradi kir. akadémia százados multja. Bpest, 1889. 89. lap.
Pallas Nagy Lexikona XV. 8. l.
Budapesti Hirlap 1901. 40., 41. sz.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900. és önéletrajzi adatok.