zongoraművész és zeneszerző, szül. 1839. jan. 17. Ipolyságon (Hontm.); első útmutatója a zenében és a zongorajátékban atyja volt, ki maga is sokat foglalkozott a zenével. A 40-es évek végén Pestre jött, hol Thern Károly vezetése alatt művelte magát a zongorajátékban, de egyszersmind a tanítói oklevelet is megszerezte; ennek alapján a fővárosban nyert osztálytanítói állást. 1854-58. a nemzeti zenede tanítványa volt. 1858. egy nyilvános hangversenyben közreműködvén, melyen Liszt F. is jelen volt, ennek annyira megtetszett, hogy magához hívta Weimarba, hol két évig tanította. 1861. visszatért hazájába és a Doppler testvérpárral körutazást tett az országban s mindenütt feltűnt művészetével, különösen pedig azzal a sajátlagos játékmodorával, melylyel a magyar zenét kezelte s melynek manapság is egyik kiváló mestere. 1864. nov. Bécsben Ehrbar salonjában lépett fel, bemutatva Beethoven, Chopin, Liszt darabjait és «Czimbalmos» cz. saját művét, melyek nagy tetszésben részesültek. 1866. ismét Bécsben, Prágában és más külföldi nagy városokban hangversenyzett kiváló sikerrel. A 60-as évek végén végleg Pesten telepedett le, egészen a zenetanárkodásnak szentelvén életét. 1874-75-ben alapította magánzeneakadémiáját, mely azóta fennáll és hol a tanítványok a zongora mellett az ének- és zeneszerzésben is oktatást nyernek. S. mint zeneszerző is a legkitünőbbek közt foglal helyet, szélesen elterjedt eredeti és átiratos zongoraműveit, dalait, indulóit, ábrándjait magyar zamat és hatásos kidolgozás jellemzik. A 80-as években magánzeneakadémiáját miniszterileg megerősített segélyegylettel bővítette ki, alkalmat nyujtván abban a szegénysorsú tehetséges tanítványoknak is magukat a zenében kiművelhetni. Egyik megalkotója az orsz. magyar daláregyesületnek is, melynek több évig tisztét is viselte.
Munkái:
Három magyar ábránd. Pest, 1863. (Magyar ábránd,Repülj fecském, Világosi czimbalmos.)
Inség-bazár emlék. U. ott, 1864.
Magyar barcarolla. Zongorára szerzé. U. ott, 1865.
Mezei dalvirágok. U. ott, 1865.
Rákóczy -Induló. U. ott, 1865.
Polka brillante. U. ott, 1865.
Rhapsodia romana. (A czímlapon 28 magyar nemes nő arczképe.) U. ott, 1866.
3 dal Egressi Bénitől zongorára. U. ott, év n.
Koronázási magyar. U. ott, 1867.
Pesti emlékek. U. ott, 1869.
Szegedi emlék. U. ott, 1870.
Tisza partján. U. ott, 1870.
Türr induló. Budapest, év n.
Az ujjak egyenlő kiművelése. Zongoragyakorlatok tanulók és zeneintézetek használatára. U. ott, (1898. Két füzet, magyar és német szöveggel. Előszó, hangjegyek magyarázattal.)
Művészet világa. Évtized Siposs Antal magán zeneakadémiájának életéből. Szerkeszté Vajda Viktor. U. ott, 1885. (Magánzeneakadémia története. Nyilvános vizsgálatok programmjai. Matinéek, estélyek programmja. A zene magyarabb szempontból tekintve. A magyar dalmű eredete sat.)
Még több zeneműve van így: Auguszta-keringő, Liszt-induló, Koronázási induló, Kossuth-induló, sat. és levele Bayreuthból (Fővárosi Lapok 1876. 186. sz.) sat.
Wurzbach, Biogr.-Lexikon XXXV. 27. l.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona II. 1563. l.
Zeneirodalmi Szemle 1896. 5. sz. arczk.
Fővárosi Lapok 1899. 15. sz. arczk.
Zenelap 1899. 11., 12. sz.
Vasárnapi Ujság 1899. 14. sz. arczk.
Ország-Világ 1899. 234., 242. l. arczk.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.
Hont vármegye. Bpest, 1907. (Magyarország Vármegyéi 273. l.)