orvos-sebészdoktor, kir. tanácsos, a Szeged-városi közkórház igazgató-főorvosa és az áll. trachoma-kórház igazgatója, tb. városi főorvos, a vöröskereszt-egylet szegedi választmányának orvosi tagja, a bécsi cs. kir. és a budapesti kir. orvosegylet tagja; szül. 1828 körül Szegeden, hol atyja S. Vilmos sebész volt; S. szülővárosában végezte a gymnasiumot; orvosi tanulását 1845-ben Bécsben kezdte és 1852. nyert orvos-sebészi oklevelet; előbb Helm kórházi igazgató másodorvossá nevezte ki; majd Schuh operateur klinikáján segédkezett; 1856-58. Sigmund tanár assistense volt. Párisban, Londonban gyarapította tudományát. 1859-ben tért vissza Szegedre, hol 1862. kórházi igazgató, 1870. a közegészségi tanács rendkívüli tagja és a Ferencz József-rend lovagja lett.
Czikkei a M. orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (IX. 1864. A hugyhólyag metszésről, XI. 1866. Tapasztalatok roncsoló torok-gégelob-diphtheria körül. Két gégemetszés); a Kórházi Szemlében (1865. Jelentés és észrevételek a sz. kir. Szeged városa közkórházában 1863. nov. 1-től 1864. decz. 31-ig kezelt betegekről); az Orvosi Hetilapban (1861. Adalék a női hugycsőtakár kórtanához, A jobboldali mozgó vesének egy esete, 1863. Kórházi jelentés 1861-62. évről, 1865. Idegsömör a háromosztatu ideg harmadik ágabogainak megfelelőleg, 1872. Kivonat a szegedi közkórház 1871. működésére vonatkozó jelentésből) stb.; a Gyógyászatban (1867. Kimutatás a szegedi kórházról).
Munkája: A labordad hályog két esete, némi észrevételekkel a szürke hályog e neme felett. Pest, 1864. (Különny. az Orvosi Hetilapból.)
Oláh Gyula, Az egészségügyi személyzet Magyarországban. Budapest, 1876. 108. l.
Petrik Könyvészete.
Ország-Világ 1888. 15. sz. arczk.
Pesti Alfred, Orvosi Évkönyv. Bpest, 1899. 208. l.