hirlapíró, szül. 1828. Győrben; ifjúsága első éveiben az aranymíves mesterségre adta magát; 1848-ban azonban hirlapíró lett és Bécsbe költözött, hol különösen a szépirodalomnak szentelte idejét és csakhamar ügyessége által nagy népszrűségre tett szert; miután a reactiós kormány az utczai lapelárúsítást megakadályozta, életrehozta a dohánytőzsdékben egyes hirlapszámok elárúsítását. Kezdetben 1848-ban a Geiszel szerkesztőségébe lépett. 1850-ben a Friedenszeitungnak egyik alapítója volt. 1851-ben a Morgenpost megalapításánál segédkezett, melyet mint főkezelő 1858-ig 20,000 példányszámra emelt. Ezután a Stadtpostot alapította, melyet 17,000 példányban terjesztett; a bélyeg behozatalakor azonban megvált a laptól és ismét a Morgenposthoz szegődött, a melyet 1872-ig vezetett. 1861-ben Berg színműíróval a Kikeriki-t alapította, 1872-ben pedig az Illustrirtes Wiener Extrablattot. Ezeken kívül több alkalmi füzeteket adott ki, többnyire jótékony czélra, ú. m. Die Grundsteinlegung der Votivkirche, Erzherzog Karl Monument, Das neue Geld, Der Komt, Des Kaisers Jubiläum. Irodalmi működése mellett 1853-tól fogva a társadalmi téren jótékony czélra is közreműködött előadások rendezésével, s ez úton nevezetesen a bécsi szegényeknek tüzelőfával ellátására 70,000 frt alaptőkét gyűjtött. Ezen tevékenysége révén 1854. a bécsi városközségi választmányba jutott be, 1861. előljáró helyettes az 1870. városi tanácsos lett. Az arany érdemkeresztet a koronával kapta és 1866-ban a párisi segélyegylet bronz-emlékérmét.
Wurzbach, Biogr. Lexikon XXXV. 6. l.