Kezdőlap

Sinapius János (idősb),

ág. ev. lelkész, előbbinek testvérbátyja; szül. 1630 előtt; trencséni származású, tanult Königsbergben; innét Bannoviczra hivatott conrectornak, később Galgóczra ment iskolarektornak; néhány év mulva Szakolczára vitték lelkésznek, 1655-ben pedig Galgóczra léptették elő. Gróf Forgách Ádám gyakorta meg szokta hívni asztalához a végből, hogy figyelmes hallgatója lehessen annak, midőn S. a szinte vendégekül meghivott szerzetesekkel vallásos vitákat kezd. Midőn pedig tudományos vitatkozásaival mindig sarokba szorította és elhallgattatta a szerzeteseket: ezek a grófnét feltüzelték ellene, a ki elvégre annyira vitte a dolgot a grófnál, hogy az őt 1661-ben elűzte Galgóczról. Hallgatói sírva kísérték ki, maga pedig kivonulása alkalmával könnyeket hullatva énekelte a XXIII. zsoltárt: «Az Úr én nékem őriző pásztorom». Végre midőn Szent-Péter faluhoz ért a Vág mellett, Galgócztól negyed mérföldnyire, intette és kérte hallgatóit, kik őt elkísérték, hogy az evangéliomi tudomány tisztaságától semmikép el ne álljanak. Majd Szakolczán (Nyitram.) valami hivatalra alkalmaztatott; innét végre Trencsénbe ment lelkésznek. Az ő lelkészkedése alatt 1672-ben vétetett el az ottani evangelikusok temploma és ő, mivel a pozsonyi rendkívüli törvényszék előtt a térítvényt aláírni nem akarta, kiutasíttatott az országból. (Lapsánszky János törvényszéki titoknok szerint pedig, azok között, kik az országból kiköltözésre kötelező térítvényt aláírták, harmadik helyen áll.) Elhagyván tehát a haza határait, külföldön vonta meg magát. Meghalt Hallban, az ott uralkodó cholerában nejével és két gyermekével együtt. (Halálozási éve 1678. egyedül Rácz Károlynál fordul elő, itt is hibásan.)

Munkái:

Sermo sacer in obitum supremi et perpetui Comitis comitatus thurociensis Pauli de Reva defuncti 1644.

Deo ductore et authore! Triga Thesium De Animabus Separatis, quarum prima earum cognitionem, altera motum & tertia apetitum declarat Fatis Divinae providentiae disponentibus, publico eruditorum examini propositae in Palladio Galgotzensi die 8. Novembr. Anno 1649. a Joanne Sinapio ibidem Directore Respondentis vices subeunte Johanne Pastochio. Trenchinij.

Nodus Gordius Dictorum Theandri Lutheri praecipuorum, & in controversiam non raro Venientium. Solutus per ... Palestrae Galgotzsensis Rectorem & ad amicam disquisitionem omnibus quos Lutherj ejusq. scriptorum tenet amor, vel quos Ipsius occupavit odium propositus Respondente Andra Johanide Anno A reparata per Christum Salute 1652. ... (Trencsén.)

Parva Schola in usum Discipulorum Christi accommodata et disposita studio & opera ... Anno ... M.DC.LVIII. U. ott.

Fama. Sepulcri Beato obitui Viri condam Natalium ingenuitate Nobilissimi rerum usu experientissimi, scientia Medica exercitatiss. Virtutumq. laudibus Excell. Dni Friderici Ferber ... Deo receptui canente ... An. M.DC.LXXIV. Gorlicii.

Henoch Cum Deo Ambulans Veris Christi Confessoribus ad imitandum productus per ... U. ott. 1676. (Ezen munka szerzőjének többen fiát tartják.

Chur Sächsisches Rauten Kräntzlein mit anverwelckten und schönsten Hertzblümlein gezieret u. gebunden. Hely n., 1677.

Chur Sächsische Güldene Glaubens Kette. Daran das Rauten Kräntzlein Hanget Hinzugesetzet ... 1677. Hely n.

Sylvula Venatoria Fürstliches Lust-Wäldlein, Darinnen von der Jägerey gehandelt wird ... Anno MDCLXXVIII. (Halle.)

Opffer Der schuldigsten Ehren-Bezeugung, Dem Hoch-Edelgebohrnen Herrn ... Moritz Tham, Marschalchn, von Bieberstein ... Aus treu-ergebnesten Gemüthe demüthigst zugestellet Von Endes bemandten in Hall Anno 1679. den 26. Aug. Hall in Sachsen.

Ovum Paschale, Viris Maxime Rev. ... De Ecclesia & Bono Publico optime meritis. In Urbe Hala Affectui & honori testando, Sacris diebus Paschalibus oblatum ... Anno 1681. U. ott.

Clava Herculis Potentissimo et Seren. Principi ... Dn. Friderico Wilhelmo ... In perennem memoriam & honorem Die felicissimi in Urbem Halam ingressus, quae fuit 2. Jun. Anno 1681. humillima cum subjectione exhibita ... Jenae.

Idea Boni Principis, historicis Brennonum Symbolis, Brevissime concepta Et Adumbrata ... U. ott. 1682.

Ornithica Sacra, Geistliche Vogel-Beitze, Zur Fürstlichen Lust, Wie auch allen Frommen Christlichen Hertzen zur nützlichen und seeligen Erbauung vorgestellet ... Hall in Sachsen, 1682.

Sacrum Horologium ... Görlicz (XVII. száz.)

Pupilla Principum, Fürstlicher Augapfel, Dessen 1. Nahme und Deutung beschrieben, dabey 2. von Regiments- und Hoffwesen etlicher nützlichen Frag-Stücken, wie denn auch 3. Fürstlicher schönen, Anmerckungen gedacht worden, abgebildet und vorgestellet. Wittenberg (XVII. száz.)

Suscitabulum Theologicum ... Hely n. (XVII. száz. 8 értekezés van benne.)

Bod, M. Athenas 240. l.

Katona, Historia Critica XXXVI. 763. l.

Klein, Nachrichten III. 122., 297., 398., 400. l. (Halála évét nem említi).

Rácz Károly. A pozsonyi vértörvényszék áldozatai 1674-ben. Sárospatak, 1874. 165. l. (Halálozása évét 1678-ra teszi.)

Szabó-Hellebrant, Régi M. Könyvtár II., III. 2. rész.

Uj M. Athenás 593. l.

Slovenské Pohlady 1887. 82. l.