bölcseleti doktor, egyetemi tanár, a m. tudom. Akadémia rendes tagja, szül. 1853. jan. 1. Veszprémben; a gymnasium négy alsó osztályát a veszprémi kegyesrendieknél, az V. és VI. az esztergomi benczéseknél, (hol Vaszary Kolos, Ferenczy Jákó és Abday Asztrik voltak tanárai), a két felső osztályt a pesti kir. kath. főgymnasiumban végezte, hol nagy hatással volt reá tanára Szarvas Gábor. Mint szegény szülők gyermeke, pesti tanuló korában nevelősködéssel és leczkeadással tartotta fenn magát. A budapesti egyetemen főleg a magyar és ugor összehasonlító nyelvészetet és a classica philologiát hallgatta; legtöbbet tanult Budenztől, Mayr Aureltól és Kármán Mórtól. 1874-ben letette a tanári vizsgát a magyar, latin és görög nyelvből és Steiner családi nevét Simonyira változtatta. Azután két évet külföldi egyetemeken töltött, Lipcsében, Berlinben, Párisban. 1876-ban haza jött és vezető tanár lett a gyakorló gymnasiumban; 1877. az egyetemen magántanár, 1878. helyettes, 1885. rendkívüli s 1889-ben rendes tanár lett. A m. tudom. Akadémia 1879. máj. 22. levelező tagjának választotta (1893. máj. 12. lett rendes tag). Az egyetemen a modern philologiai seminarium igazgatója, a budapesti m. királyi tanárképző-intézet tanára, a középiskolai tanárvizsgáló-bizottság tagja; a «Finn irodalmi társaság» s a helsigforsi «Finn-Ugor Társaság» levelező tagja. Irodalmi működését a székesfőváros 1898. a Ferencz József koronázási díjjal tüntette ki.
Czikkei a M. Nyelvőrben (1872. Adatok a nyelvújítás történetéhez, Bartzafalvi szavai, 1873. Rokonértelmű szavak, Birtokos összetételek birtokragokkal, Pesti Gábor szótára, Nyelvészeti kutatások eredményei, Bennünket, benneteket; 1874. Hajt és rokonai, A tárgyas és tárgytalan ragozáshoz, Vörösmarty «Csongor és Tündéjé»-ből, In, inas, inség; 1875. A szavak összetétele a magyarban, jutalmazott pályamunka, Szómagyarázatok. 1876. Idő, év, evez, A «ja je» igenévképző szerepe a magyarban, Új betűink kérdéséhez, Advák, advájok, Egy diminutiv «j» képző nyomai a magyarban; 1877. Az összetett mondatról, A magyar igemódok alkalmazása, Ál deverbális és denominativ képzések, Járulék-mássalhangzók a magyarban, Helyesírásunk reviziója; 1878. Szít, czivakodik, szivárvány, A pécskai nyelvjárás, Belényesi Gábor nyelvéről. Német szóvégek magyarosítása, Névszók használt igealakok, A visszaható igének egy különös használata, Rövid és hosszú mássalhangzók. A magyar nyelv irodalma; 1879. Szófejtések, Mutatványok egy sajtó alatt lévő Antibarbarusból, Idegen képzők átvétele, A régi nyelvemlékek olvasásáról, A természettudományi műnyelvről, «Toldi szerelme»; 1880. Kérünk magyar regényeket, A «Halotti beszéd» tájnyelvi sajátságai, A «sőt» kötőszó, Az «is» szórendi szerepe, Ragvesztett határozók, A kérdő «e» szócska eredetibb jelentése; 1881. Zománcz-émail, A Nyelvtörténeti szótár hiányzó adatai, Az aszt képző s a válasz-féle főnevek, Mondattani változások, Ámul, ámít, Segéd- vagy kötőhangzó, Andalog; 1883. Éhomra, Szórendi szőrszálhasogatások; 1884. A többes szám továbbképzése, A magyar tagadó szók eredetéről, «Fordul elő», Szóegyeztetés az állapothatározásban; 1885. A magyar névragozás; 1886. A magyar névragozáshoz, Fejében, Visszaható ige tárgygyal; 1887. A tárgyesetről, Névragjaink elemeiről, A szótők története, Az állandó határozók, Egy új magyar hangrendszer; 1888. ritka szók és szólások, Idegen hatások; 1889. Kombináló szóalkotás, A tárgyas ragozásról; 1890. Szómagyarázatok, A főnévi iganévről, A szenvedő igék, Indokok, indokolás; 1891. A nyelvújítási vitához, Kombináló szóalkotás; 1892. Állapothatározók a «fölött» névutóval; 1893. Helyesírási ingadozások; 1896. Beköszöntő, A nyelvhelyesség kérdése, A jogásznyelvről, Czím és rangsor; 1897. Brassai Sámuel, Volf György; 1898. A sajtó nyelvőrködése, Elhibázott kezdet, Nyelvújítási adatok, A gyulafehérvári versek, Szarvas Gábor Homeros-fordítása; 1899. Kombináló szóalkotás; 1900. Hajlítás a finnugor nyelvekben, Alany és állítmány, Jelentés az akadémiai nagy jutalomról és a Marczibányi mellékjutalomról, Kormányintézkedések a helyesírás dolgában, Elvonás, 1901. Helyesírási mozgalmak, A mennyezetes ágy története, Még egy leszámolás a nyelvújítással; 1902. A magyar szórend, 1903. Helyes mondatszerkesztés, Szófejtések, Elvonás, Képzők és látszólagos képzők elhagyása; 1906. A Székelyudvarhelyi codex, Két gyermek nyelvéről, Olasz jövevényszók, A nyíl és a nyír; 1907. Nap-lévő, Istenadta, Hadlaua choltat, Nagy-Várad, Buda-Pest és a cz, Írva van, írva volt, írva lesz); a Vasárnapi Ujságban (1872. Finn népdalok s népmese magyar fordítása); A Philologiai Közlönyben (1872. A hasonlító mythologia); a Budapesti Szemlében (II. 1873. Amerika déli államai a háború óta, az Edinburgh Review után, XII. 1876. Az arany középszer, Horatius után, XLI. 1880. Telegdi Miklós kátéjának új kiadása, ism., Az idegen szók irodalma, LIV. 1888. Nyilt levél a szerkesztőhöz, LV. 1888. Ártatlan vádlottak, LVIII. 1889 A magyar nyelv apologiája, LIX. Krohn Julius: Kalevalan Toisinnot, ism., LXVIII. 1891. A magyar helyesírásról); a M. Tanügyben (1873. Bodnár Zs. Történeti pótfüzete, Fischer S. Magyar nyelvkönyv; Magyarházi, Uj nézetek a magyar nyelv szerkezetéről és Uj nézetek, Steiner Zs., Latin szókönyv; Záray Ö., Magyar nyelvtan; 1874. Tanárképzés és vizsgálat Angliában; Budenz J., Magyar ugor szótár; Jolly J., Schulgrammatik und Sprachwissenschaft; Riedl Sz., Az ikes igék; 1876. Adalékok a magyar nyelvtanítás ujjáalakításához: I. A szótőkről, II. A mondatrészekről, III. A beszédrészek, IV. Az ige, V. A névragozás, Névutók, VI. A szóképzésről és az összetételekről; Budenz J., Magyar-ugor szótár; Ihász G., Magyar nyelvtan; 1877. Népiskolai könyvek ismert., 1878-79. Könyvismertetések; 1883. Kis magyar nyelvtanomról); Szana T. Figyelőjében (1873. A középkori zsidó költészet Spanyolországban, A «Magyar Nyelvőr», Veszprémi Zs. álnévvel); a Nyelvtudományi Közleményekben (1876. Az ugor módalakok, 1878. A mássalhangzók hasonulása a magyarban; 1880-1. A m. gyakorító és mozzanatos igék képzése; 1890-92. Egy osztyák nyelvemlék, A Beszterczei Szójegyzék; 1893. A Ny. Közlemények a multban s a jelenben, A Beszterczei Szójegyzék, Finály kiadása; Az új Magyar Tájszótár, Petőfi kritikai kiadása Havas jegyzeteivel, Német szavainkhoz, Olasz szavainkhoz, Az idegen szók írásához, A Schlägli szójegyzék, Ezer-mér-[föld]-kiló; 1894. Esemény az ural-altaji nyelvészet terén, Szókombibnálás és szóképzés, Alit, Osszét szók a magyar nyelvben, Osszét szók a lappban, Panyóka, valaki és néki, Böszörmények; 1895. Mondattani vázlatok I. A hiányos mondatok, Szláv szavaink eredetéhez, A Königsbergi töredék, Hold «reggel», Zolnai Gy., Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig; Keller, Latin szófejtés, Kincs; Kis Ernő, Vörösmarty mint nyelvész, 1901. Abel-féle szójegyzék: XV. száz. olasz-magyar szójegyzék); a Zeitschrift für Völkerpsychologieban (1876. Budenz és Donner összehasonlító szótárának ism.); a Revue de Philologieban (1876. Classification des langues Ougriennes, proposée par M. Budenz); a Suomen Kuvalehtiben (1879. A vasfejű ember, magyar népmese finn fordítása), a Nemzeti Nőnevelésben (1880-1901. Nyelvészeti levelek); az Egyetemes Philologiai Közlönyben (1881. Baldi szótárához, Különböztetés, A «pedig»-gel kapcsolt mondatok; 1887. Nyelvünk ikes igéi és Révai szabálya, ism.; 1888. A határozók jelentésbeli változásai; 1891. Arany János Fülemüléjéhez, 1900. Müller Miksa, Egy középkori jog műszó: Forbát,) Az Akadémiai Értesítőben (1881. A hanem- és de-féle ellentétes mondatokról, 1884. Jelentés a Nyelvtörténeti szótárról, Nyelvtörténeti közlések, 1887. A szótők változásairól, 1891. A helyesírás kérdéséről, 1894. Esemény az uralaltaji nyelvészet terén); a Budenz-Albumban (1884. A Kalevipoëg előhangja, ford. esztből, Önállósított határozók); az Ung. Revueben (1884. Josef Budenz, 1893-1894. Sprachwissenschaftliche Mittheilungen); a M. Szalonban (1884. Az idegen szók s a műveltségtörténet, 1885. A Kalevala, 1888. A mythologia eredetéről, A népnyelv és a nyelvjárások, 1894. Jókai mint nyelvművész); a Jogi Szemlében (1889. I. Egy pár szó a jogásznyelvről, III. 1890. A szenvedő igék és az indokolás); a Budapesti Hirlapban (1891. 248., A magyar nyelvjárások, 355. sz. A helyesírási vitához); a Nyelvőr-Emlékben (1890. A Magyar nyelvtörténeti szótár); a Beőthy Zsolt Képes Irodalomtörténetében (1894. A magyar nyelv eredete, legrégibb nyelvemlékeink; A codexek mint nyelvemlékek); a Pesti Naplóban (1896. 355. Ünnepi nyelvészkedés, 1897. 10. Nyelvtörténet és nemzeti hiúság, 108. Régi magyar nevek és nemzeti hiúság, 357. sz. Bécs város nevei, 1898. 306. Jókai mint nyelvész, 1899. 1. sz. Ruhadivatok emléke); a Finn.-ugr. Forschungenben (1901. Mongolisches im Ungarischen, 1902. Über die Transscription der finnisch-ugr. Sprachen); a Jövendőben (1903. 34. sz. Helyes magyarság); írt még a Veszprém cz. hetilapba (1877. 15., 16. sz. A nyelvtudományról); a Pallas Nagy Lexikonába pedig a magyar nyelvtani czikkeket.
Munkái:
Müller Miksa felolvasásai a nyelvtudományról. A m. tudom. Akadémia megbizásából a 6. angol kiadás után ford. Steiner Zsigmond. Pest, 1873. (2. kiad. Bpest, 1878. Ism. Bud. Szemle XIX.)
Latin szókönyv etymologikus csoportokban. Bpest, 1874. (2. k. 1890., 4. k. 1901.)
Müller Miksa ujabb felolvasásai a nyelvtudományról. Ford. U. ott, 1876. (A m. tud. Akadémia Könyvkiadó Vállalata II. Sorozat.)
Az ugor módalakok. Adalék az ugor nyelvek összehasonlító alaktanához. Budapest, 1876. (Különnyomat a Nyelvtudományi Közleményekből.)
A mythologia kézikönyve. Irta Cox György. Ford. és finn mythologiával bővítette ... U. ott, 1877. (2. kiadás. U. ott, 1886.)
A magyar nyelvtan mondattani alapon. I. Az egyszerű mondat és a szóképzés. A középiskolák I. oszt. számára. U. ott, 1877. (2. kiadás 1879., 3. k. 1881. U. ott). II. rész. A határozók részletes tana. Az összetett mondat. A középiskolák II. oszt. számára. U. ott, 1878. (2. k. 1879., 3. k. 1881. U. ott.)
A hangátvetésről. Adalék a magyar nyelv hangtanához. U. ott, 1878. (Különny. a M. Nyelvőrből.)
Antibarbarus. Az idegenszerű és egyéb hibás szavaknak és szerkezeteknek betűrendes jegyzéke a megfelelő helyesek kitételével, egyszersmind a magyar nyelv főbb nehézségeinek magyarázata. Gyakorlati kézikönyv mindazok számára, kik magyarul írnak és tanítanak. U. ott, 1879. (Ism. Bud. Szemle XXI.)
Rendszeres magyar nyelvtan felsőbb osztályoknak és magánhasználatra. U. ott, 1879. (2. kiadás 1880., 3. k. 1883., 4. jav. k. 1891., 5. k. 1896. U. ott. Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1891. Tanáregylet Közl.)
Magyar nyelvemlékek. U. ott, 1879. (Különnyomat a Budapesti Szemléből.)
A visszaható igealak jelentéseiről. U. ott, 1879. (Különny. a M. Nyelvőrből 1878.)
Az analogia hatásairól, főleg a szóképzésben. U. ott, 1880. (Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből IX. 12.)
A régi nyelvemlékek olvasásáról. Főtekintettel a Halotti Beszédre. U. ott, 1880. (Különny. a M. Nyelvőrből.)
Mutatvány a Nyelvtörténeti Szótárból. U. ott, 1880.
Német nyelvkönyv. Olvasókönyv, gyakorlókönyv, nyelvtan. Középiskolai használatra. U. ott, 1881. (2. kiadás. U. ott, 1899. Ism. Hiv. Közlöny 20. sz.)
A jelentéstan alapvonalai. Az alakokban kifejezett jelentések. U. ott, 1881. (Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből X. 1.)
A magyar kötőszók, egyúttal az összetett mondat elmélete. A m. tudom. Akadémia által a Marczibányi-díjjal jutalmazott pályamunka. U. ott, 1881-83. Három kötet.
A magyar gyakoritó és mozzanatos igék képzése. U. o., 1881. (K. ny. a Nyelvtudományi Közleményekből.)
Kis magyar nyelvtan, mondattani alapon. A középiskolák I. és II. oszt. számára. 4. átdolg. és gyakorlatokkal bőv. kiadás egy kötetben. U. ott, 1882. (5. jav. k. 1884., 6. jav. 1891., k. 7. k. 1896. U. ott. Ism. Sárospataki Lapok 1889. 50. sz., 1897. 27., 31., 38., Egyet. Philol. Közlöny, 1891. Debr. Prot. Lap 29.)
Német olvasókönyv szótárral. A gymn. IV. oszt. számára. U. ott, 1882.
Német nyelvtan középiskolai használatra. U. ott, 1882. (Halász Ignáczczal együtt.)
A magyar névragozás nyelvtörténeti alapon, külön közölve «A magyar határozók» cz. pályamunkából. U. ott, 1887.
Német nyelvtan középiskolai használatra. U. ott, 1887. (2. jav. kiadás osztrák helyesírással. U. ott, 1889.)
A magyar szótők. Általános rész. U. ott, 1888. (Értekezések a nyelv- és széptud. köréből XIV. 7.)
A nyelvújítás történetéhez U. ott, 1888. (Értek. a nyelv- és széptud. kör. XIV. 8.)
A magyar határozók. A magyar tud. Akadémiától a Lukács Krisztina-féle jutalommal kitüntetett pályamunka. I. kötet 1. és 2. fele. U. ott, 1888-90. II. kötet 1895. U. ott. (Ism. Egyetemes Philol. Közlöny 1891. Akad. Értesítő 577.)
A magyar nyelv. A művelt közönségnek írta ... U. ott, 1889. Két kötet. (A m. tud. Akadémia Könyvkiadó Vállalata I. A magyar nyelv élete. II. A magyar nyelv szerkezete. 2. átdolg. kiadás két térképpel és két külön melléklettel. U. ott, 1905. Ism. Tanáregylet Közl. XXIV. Nemzeti Nőnevelés 1891., Élet II. k., Századok, Ethnographia.)
Kombináló szóalkotás. U. ott, 1890. (Értek. a nyelv- és széptud. kör. XV. 3.)
A nyelvujítás és az idegenszerűségek. U. ott, 1890. (Értek. a nyelv- és széptud. kör. XV. 9.)
Magyar nyelvtörténeti szótár. Lexicon linguae Hungaricae aevi antiquioris, a legrégibb nyelvemlékektől a nyelvújításig. A m. tudom. Akadémia megbizásából. U. ott, 1890., 1893. Három kötet. (Szarvas Gáborral együtt. Ism. Kath. Szemle 1888., P. Hirlap 1890. 41. sz.)
Budenz József, Az ugor nyelvek összehasonlító alaktana. III. füzet. A szerző hagyatékából kiegészítette. U. ott, 1894.
Német és magyar szólások. A m. tud. Akadémiától Marczibányi-díjjal jutalmazott pályamunka. Magyaros fordításra vezérlő segédkönyv, kiegészítésül a német-magyar szótárakhoz. U. ott, 1896. (Ism. M. Hirlap 1895. 357. sz., M. Szemle 1896. 9. sz., Erd. Múz., Tanáregyl. Közl., Lit. Centralblatt 21. sz.)
Tüzetes magyar nyelvtan történelmi alapon. Balassa József közreműködésével I. kötet. Magyar hangtan és alaktan. U. ott, 1896. (Ism. P. Napló 21., M. Szemle 23., 24., Sárospataki Lapok 32., Nyelvtudományi Közlemények, Ethnographia, Erdélyi Múzeum, Egyet. Philol. Közlöny, Polit. Hetiszemle, Revue Critique, Lit. Centralbl.)
Mutató a Nyelvtudományi Közlemények I-XXV. évfolyamához. Tartalomjegyzék, tárgymutató és szójegyzék. U. ott, 1896.
Szarvas Gábor emlékezete. Emlékbeszéd. A m. tud. Akadémia 1897. okt. 25. mondotta. U. ott, 1897. (Különny. a M. Nyelvőrből.)
Rövid magyar mondattan. U. ott, 1897. (Különny. a Magyar Nyelvtan 5. kiadásából.)
Magyaritó szótár a fölösleges idegen szók kerülésére. Tervezet. U. ott, 1899. (Kalmár Elekkel együtt.)
Elévült hibák. U. ott, 1899. (Kül. nyom. a M. Nyelvőrből.)
Német és magyar szótár. Első rész. Német-magyar rész. U. ott, 1899. (Balassa Józseffel együtt. Ism. M. Paedagógia, D. Literatur-Zeitung 29. sz. Liter. Central-Blatt 31. sz. Budapesti Szemle 1901., Egyet. Philol. Közlöny 1901.).
Német és magyar iskolai szótár. Első, német-magyar rész. U. ott, 1900. (Balassa Józseffel együtt. Ism. Hivat. Közlöny 12.).
Magyar szórend. U. ott, 1902. (Nyelvészeti Füzetek 1.)
Tréfás népmesék és adomák. U. ott, 1902. (Nyelvészeti Füzetek 4. Ism. Erdélyi Múzeum 1903., Nyelvtud. Közlemények).
Az új helyesírás. U. ott, 1903. (Nyelv. Füz. 5.).
Helyes magyarság. U. ott, 1903. (Nyelv. Füz. 8.)
Iskolai helyesírás. A vallás- és közoktatásügyi magyar kir. miniszter 1903. márcz. 14. 862. sz. alatt kelt rendeletével kiadott magyar iskolai helyesírás szövege és rövid magyarázata bővített szójegyzékkel. Közép- és polgári iskolák és tanító-képzők használatára. U. ott, 1903.
Elvonás. U. ott, 1904. (Nyelv. Füzetek 11.)
Nyelvtörténeti szótár. U. ott, 1904. (Nyelv. Füz. 15.)
Magyar nyelvészet. A középiskolák legfelső osztályának és tanítóképző-intézeteknek. U. ott, 1905.
Az ikes ragozás története. U. ott, 1905. (Nyelv. Füz. 28.)
Középiskolai műszótár. U. ott, 1906. Ism. Egyet. Philol. Közlöny, Sárospataki ref. Lapok 47. sz., M. filoz. társ. Közlem. 226. 1.)
Helyesírási szótár. U. ott, 1906. (Ism. Vasárnapi Ujság 38. szám.)
Igenévi szerkezetek. U. ott, 1907. (Nyelvészeti Füzetek. 47.)
Die ungarische Sprache. Geschichte und Charakteristik. Strassburg. 1907.
Átnézte és javította a következő munkákat: Vámbéry Ármin: Középázsiai utazás. 2. jav. és bőv. kiadás. Pest, 1873.; Silberstein Adolf: Bölcsészeti levelek egy barátnőmhöz. Bpest, 1873.; Suter Henrik: A mathematikai tudományok története. Fordította Lederer Sándor. I. rész. U. ott, 1874. (Ismert. Magyar Tanügy.) és Frommer Rudolf Német-magyar Zsebszótárát (1896.) előszóval ellátta.
Szerkesztés: Tanulmányok az egyetemi m. nyelvtani társaság köréből. Három füzet. 1880-81.; Budenz-Album 1884.; Hunfalvy-Album, 1891.; Nyelvőr-Emlék, 1890.; Nyelvtudományi Közlemények 1892-95-ig és szerkeszti a Magyar Nyelvőrt 1895. szept. óta és a Nyelvészeti füzeteket 1902. óta.
Figyelő III., IV., VII., XI. 1877-81.
Petrik Könyvészete.
Kiszlingstein Könyvészete.
Akadémiai Értesitő 1890. 18. l.
Magyar Irók és Müvészek. Bpest, 1894. arczk.
Tanulók Lapja 1895. 13. sz. arczk.
Századunk Névváltoztatásai. 1800-1893. Bpest, 1895. 200. l.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 1109., XVIII. 572., Pótkötet 1904. 595. l.
Horváth Ignácz, A budapesti kir. m. tud. egyetem bölcsészeti karának irodalmi munkássága. Bpest, 1896. 391. lap.
Irodalomtörténeti Közlemények 1897. 494. l., 1898.
Magyar Könyvészet 1900-1905.
Budapesti Hirlap 1906. 13. sz.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.