Simonyi Iván (simonyi és varsányi),
ügyvéd és szerkesztő, szül. 1838. decz. 15-én Simonyban (Barsmegye), melynek atyja S. Ferencz 1847-48-ban első alispánja volt; a gymnasiumot Pesten a kegyesrendieknél és Pozsonyban végezte; a jogot Bécsben hallgatta. A Bach-korszakban nem akarván hivatalt vállalni, beállott a Radetzky nevű 5. sz. huszárezredbe, a hol nemsokára hadnagy lett. 1861-ben tiszti rangjának megtartása mellett kilépett a katonaságból, jogot tanult Pesten és ügyvédi diplomát szerzett. Pozsonyban telepedett le, hol különösen a társadalmi életben élénk részt vett. 1872-ben Horn Edével és Jókai Mórral az akkor egyetlen német ellenzéki lapnak a Westungarischer Grenzbotenak alapítója, majd tulajdonosa lett; a lap később antisemita elveket hirdetett. 1878-ban a galánthai, 1881. és 1886. a magyar-óvári kerület választotta országgyűlési képviselővé ellenzéki és antisemita programmal. Meghalt 1904. július 2. napján Pozsonyban bicziklizés közben.
Munkái:
Egy pár szó a katholikus autonomiáról hazánkban. Pozsony, 1870.
Állam és egyház. U. ott, 1870. (2. kiadás Bpest, 1875.)
Metempsychose. Pressburg, 1874. (Regény.)
Nemzeti tragicomédia. Budapest, 1880. (Különny. a Havi Szemléből.)
Rede des Abgeordneten ... gehalten in der 10. Sitzung des Abgeordnetenhauses am 13. Okt. 1881. Pressburg, 1882.
Mentsük meg a magyar földbirtokot! Országgyűlési beszéd. U. ott, 1882.
Der Judaismus und die parlamentarische Komödie. Pressburg und Leipzig, 1883.
A modern alkotmánytan tévedései. Választási rendszerünk téves alapja és egy positiv reform-indítvány. Országgyűlési beszéd a költségvetési vita alkalmával 1882-ik év február 7-én. Pozsony, 1884. (2. kiadás. Előbb a Magyar Szemle 1881. júl. füz.)
Zsidó kérdés és nemzetünk jövője. A magyar nép számára. U. ott, 1884. (Németül is. 2. kiadás.)
Az 1884. évi országgyűlést megnyitó legmagasabb trónbeszédre adandó válaszfelirati javaslat. U. ott, 1884.
Szabadság! Testvériség! Egyenlőség! Országgyűlési beszéd, melyet a tapolczai kérvény folytán a zsidó kérdésben 1883. jan. 20. elmondott. U. ott, 1884.
Der Antisemitismus und die Gesetze der menschlichen Gesellschaft. Rede, gesprochen am I. Antisemiten-Kongresse zu Dresden am 10. Sept. 1882. U. ott, 1884.
Die vollständige Umgestaltung der Mittelschule. Eine unserer dringendsten Aufgaben. Dritte Auflage. Pressburg, (1902. Előbb a Westungarischer Grenzbote 1894-96. évfolyamaiban.)
Zeit-, Streit- und Zukunftfragen. Als Manuscript gedruckt. U. ott, 1887. Két kötet.
Die Schoppenhauer-Philosofasterei eine Ursache und ein Faktor des Nihilismus und Anarchismus und die einzigen Gegenmittel gegen die Letzteren. Aus dem Tagebuche eines Laien. Als Manuscript gedruckt. U. ott, 1903. Két kötet.
Moenich-Vutkovich, Magyar Írók Névtára. Pozsony, 1876. 536. l.
Petrik Könyvészete.
Halász Sándor, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1886. 150. l.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 1103. lap és II. Pótlékkötet 1904. 595. l.
Westungarischer Weinbergsbote 1904. 13. sz. arczk.
Vasárnapi Ujság 1904. 28. sz.