bölcseleti doktor, főgymnasiumi tanár és egyetemi magántanár, szül. 1851. jan. 9. Nyiregyházán (Szabolcsm.); gymnasiumi tanulmányait szülővárosában és Eperjesen Hazslinszky hatása alatt végezte. 1870 őszén a budapesti egyetemre iratkozott be s a természetrajzi szakra készült. Florisztikai jártasságáért 1872. Jurányi tanár mellé jutott assistensnek. 1874-ben tanárvizsgálatot, 1879. doktorátust tett. 1875 őszén a nagyváradi főreáliskolához került, 1880-1881. a pancsovai s 1881-től az aradi főgymnasium tanára volt; 1891 óta pedig a budapesti VII. kerületi főgymnasiumban működik. 1886-ban Simkovics családi nevét Simonkaira változtatta. 1892. a budapesti egyetemen a növényföldrajzból habilitáltatta magát. Hazánknak számos, kivált délkeleti és keleti vidékeit ismételten átkutatván, ezen útjának botanikai eredményeiről a m. tud. Akadémia és a kir. m. természettud. társulat kiadványaiban számolt be.
Czikkei az Oesterr. botan. Zeitschriftban (1875. Bemerkungen zu Dr. Borbás Bericht); a Természettudományi Füzetekben (Temesvár, 1878. Néhány bánsági növényről); a Kölcsey-egyesület Évkönyvében (1887. Aradmegye madárvilága); az aradi kir. főgymnasium Értesitőjében (1891. Részlet városunk és megyénk növényvilágából); az aradi Alföldnek is munkatársa volt.
Munkái:
Részletes jelentés a magyar-erdélyországi határhegyek s a Retyezátra tett társas kiránduláson gyűjtött máj- és lombmohokról. Budapest, 1872. (Mathem. és természettud. Közlemények X. 5.)
Adatok Magyarhon edényes növényeihez. Jelentés a Duna jobbparti vidékén tett utazásomról. U. ott, 1873. (Mathem. és természettud. Közlemények XI. 6.)
Bánsági s hunyadmegyei utazásom 1874-ben. U. ott, 1878. (mathem. és természettud. Közlemények XV. 16.)
Kriesch János, Növénytan. U. ott, 1879. (8. kiadását átdolgozta.)
Nagyvárad és a Sebes-Körös felsőbb vidéke. U. ott, 1880. (Mathem. és természettud. Közlemények XVI. 2.)
Növényhatározó a Dráva, alsó-Duna és Kárpátok övezte magyar földön itthonos virágosnövények genuszának meghatározására. Főkép iskoláink czéljaira. U. ott, 1881.
Kriesch János, A természetrajz vezérfonala. II. rész. Növénytan. U. ott, 1877., 1881., 1884., 1888. és 1895. (4., 5., 6., 7. és 8. kiadását átdolgozta és javította.)
Erdély edényes florájának helyesbített foglalatja. A kir. m. természettud. társulat megbizásából. Enumeratio florae Transsilvanicae vesculosae critica. U. ott, 1886.
Hazánk és a földkerekség hársfájinak biráló átnézete. U. ott, 1888. (Mathem. és természettud. Közlemények XXII. 7.)
Magyarország és környékének zanótjai. Cytisi Hungariae terrarumque finitimarum. U. ott, 1888. (Math. és természettud. Közlemények XXII. 8. )
Hazánk tölgyfajai és tölgyerdei. Tíz táblával. A m. tud. Akadémia mathematikai és természettudományi állandó bizottságának külön kiadványa. U. ott, 1890.
Növényrajzi vonások hazánk florájának jellemzéséhez. U. ott, 1891. (Mathem. és természettud. Közlemények XXIV. 10.)
Növényhatározó a Magyarországon honos virágos növények osztályainak, családjainak, genuszainak, valamint monotyp és közfajainak meghatározására. Főkép középiskoláink, tanitóképzőink, kertészeti, erdészeti és gazdasági intézeteink czéljaira. 2. kiadás. U. ott, 1895. (3. kiadás. U. ott, 1902.)
Szinnyei Könyvészete.
Aradi Képes Naptár 1887. 67. l. arczk.
Petrik Könyvészete.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XIV. 1106. l.
Himpfner Béla, Az aradi kir. főgymnasium története. Arad, 1896. 98. l.
M. Könyvészet 1901., 1902.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900. és a m. n. múzeumi könyvtár példányaiból.